Lexikai szó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A lexikai szó olyan nyelvi alakzat, melynek jelentése nem vezethető le alkotóelemeinek jelentéséből (azaz nem [kompozicionális]). A szerkezetileg tovább nem bontható elemek mind lexikai szavak. (Ez a meghatározás azt is lehetővé teszi, hogy akár [affixum]okat is lexikai szavaknak tekintsünk, ám ez nem szokás.)
Bármilyen szerkezetű összetett nyelvi elem egyaránt lehet kompozicionális vagy nem kompozicionális (időnként a homoním szerkezetek is):
- összetett szó:
- vasrúd 'vasból készült rúd' - kompozicionális, nem lexikai szó;
- vasút 'közlekedési eszközrendszer' - nem kompozicionális, lexikai szó
- képzett szó:
- franciázik 'franciát tanul' - kompozicionális (vö. angolozik, németezik stb.), nem lexikai szó
- franciázik 'orális szex-szel van elfoglalva' - nem kompozicionális, lexikai szó
- jelzős szerkezet:
- meleg hely 'ahol magas a hőmérséklet' - kompozicionális, nem lexikai szó
- meleg helyzet 'veszélyes szituáció' - nem kompozicionális, lexikai szó
- egész mondat:
- Veri a szomszéd a feleségét - kompozicionális, nem lexikai szó
- Veri az ördög a feleségét 'esik az eső és süt a nap' - nem kompozicionális, lexikai szó
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 189.
- Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 78.
