LEP

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP = Large Electron Positron collider ring) a CERN 1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat és pozitronokat (azaz antielektronokat) ütköztetett.

[szerkesztés] A gyorsító fejlődése

A LEP egyik rádiófrekvenciás ürege a CERN-beli Microcosmos kiállításon. Ezekben az üregekben gyorsulnak a részecskék elektromos feszültségkülönbség hatására.

A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az elektron és pozitron ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet foton, de nagyobb energiákon keletkezhetnek a gyenge kölcsönhatás közvetítői is (Z, W⁺, W^-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,5 MeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).

Az alagútjában a jövőben a nagy hadronütköztető, az LHC fog működni.

[szerkesztés] Eredményei

• Ezzel a gyorsítóval mérték meg nagy pontossággal a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéinek (W- és Z-bozonok) tulajdonságait.
• A Z rezonanciaszélességének mérésével itt állapították meg, hogy az elemi részecskéknek csak a már ismert három családja van, és nincs több.

[szerkesztés] Detektorai

• ALEPH
• DELPHI (http://delphiwww.cern.ch )
• OPAL (http://opal.web.cern.ch/Opal )
• L3

Magyarország az OPAL kísérletben vesz részt, az adatok feldolgozása – egyre kisebb intenzitással – jelenleg is folyik.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• CERN sajátkezűleg honlap, magyar változat A DELPHI kísérletei tanulmányozhatóak egy JAVA programmal
• A CERN gyorsítórendszere