Kollányi László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. Kollányi László (szül.: Kollárovits László) (Ipolyság, 1934. január 7. – Budapest, 2006. május 16.) növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, kandidátus.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Tudományos pályája 3 Kutatási területe 4 Szaporításra engedélyezett fajták 5 Minősített fajták 6 Honosított fajták 6.1 Málna 6.2 Szeder 7 Kitüntetései 8 Külső hivatkozások 8.1 Főbb művei 8.2 Egyéb

[szerkesztés] Élete

1934. január 7.-én született Ipolyságon. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett 1953-ban kitűnő eredménnyel. A Kertészeti Főiskolát 1957 tavaszán végezte el jeles diplomával.

1957 tavaszán a Nyírbogdányi Állami Gazdaságban helyezkedett el, majd id. dr. Porpáczy Aladár meghívására még 1957 nyarán a Fertődi Kutató Intézetbe került, ahol a málna és szedernemesítés lett a szakterülete. A letelepedés Fertődön tartósnak bizonyolt, amit családalapítás követett. Három gyermeke (László, 1963; Péter, 1965; Gábor, 1967) született. Életét a természetjárás, a komolyzene, a Magyarság eredetének amatőr kutatása tette teljessé. Ismerősei, barátai gombaszakértőként is számontartották. Haláláig Fertődön élt és dolgozott. 2006. május 16.-án hunyt el Budapesten.

[szerkesztés] Tudományos pályája

A málnával és szederrel kapcsolatos kutatómunkát id. dr. Porpáczy Aladár irányításával kezdte el. Az akkori szervezeti rendszernek megfelelően egy-egy gyümölcsfaj felelősének a nemesítés mellett a faj termesztéstechnikai, növényvédelmi stb. problémáival is foglalkoznia kellett. A nemesítéssel és honosítással kapcsolatos közleményei mellett a málna tenyészterületével, metszésével, gépi betakarításával és növényvédelmével kapcsolatos kísérleti eredményeket publikált.

1977-ben kandidátusi fokozatot szerzett a málna és szederfajok interspecifikus keresztezésével kapcsolatos témából. A kutatómunka során 7 ázsiai és 1 amerikai vad faj és az európai málna között állított elő fajhibrideket, néhány kombinációban elsőként. Az eredmények a rezisztencia nemesítésben, valamint a gyümölcs állományának a javításában hasznosultak.

Munkássága során először a honosítás útját követte a megnövekedett málna mennyiségi igények kielégítésére. Ekkor került honosításra a fő fajtává vált Malling Exploit. A párhuzamosan folyó nemesítői munka részeredményei: a szaporításra engedélyezett nagybogyójú F. 228., a bőtermő F. 411. és a konzervipari célra kiváló F. 1229.-es fajtajelölt.

A mélyhűtés gyors térhódításával a mélyhűtésre alkalmas minőségi árut produkáló fajta került előtérbe és ehhez kapcsolódott a biztonságosabban termeszthető fajta igénye. Mindkét téren jelentős előrelépés az azóta előállított Fertődi zamatos málnafajta, amely jelenleg a fő fajta hazánkban és több külföldi országban termesztik.

A fajtaválaszték bővítését jelenleg több új fajtája és fajtajelöltje teszi lehetővé.

A szeder termesztése csak a 70-es évek végén kezdődött el hazánkban. Az első fajták honosításában és az üzemi termesztés kialakításában aktívan részt vett. A másfél évtizede indult szedernemesítési munka fő célkitűzése a fagyállóság növelése. Az első részeredményt a kiválasztott fagyállóbb klónok jelzik.

A tudományos munka mellett 1984-től 1989-ig a kutatási osztályt irányította, majd 1989-től 2000-ig az Állomás igazgatói teendőit látta el. Utolsó kutatási területe a málna rezisztencia nemesítés.

Dr. Porpáczy Aladár akadémikus irányításával részt vett az "A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései" című könyv megírásában, majd szerkesztésében jelent meg a "Málna" című könyv. Társszerzőként részt vett 10 szakkönyv megírásában. Szerzőként, vagy társszerzőként 102 publikációja jelent meg. Három OMFB, kettő OTKA és tizenkettő FVM által meghirdetett K+F pályázatnak volt témafelelőse.

Az alábbi fajták, fajtajelöltek nemesítésében, illetve honosításában vett részt: F. 228., F. 411., F. 1229., F. Hungaria, Fertődi zamatos, Fertődi kétszertermő, Fertődi kármin, Fertődi aranyfürt, Fertődi Vénusz, Fertődi zenit, Malling Exploit, Willamette, Comox, Fertődi bőtermő szedermálna, Thornfree, Dirksen, Hull.

Két alkalommal- 1967-ben és 1972-ben -a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1985-ben ás 2001-ben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. 1999-ben megkapta a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést és a Fleischmann Rudolf díjat, 2003-ban a címzetes egyetemi tanár címet.

Vezetőségi tagja, majd elnöke a Magyar Bogyósgyümölcs Szövetségnek. Küldött a VEAB mezőgazdasági bizottságában. Egy ideig vezetőségi tagja az Agrártudományi Egyesület megyei kertészeti bizottságának. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottsága Gyümölcstermesztési Albizottságának, a Magyar Kertészeti Társaságnak, és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének.

[szerkesztés] Kutatási területe

• Málna és szeder fajtakutatás
• Különböző Rubus fajok felhasználása a málna és a szeder nemesítésében
• Rezisztencia-nemesítés
• Üzemi telepítési rendszer és művelésmód vizsgálata, kialakítása málnánál
• Málna metszése, első sarjak eltávolítása
• Málna és szeder szaporítás-technológia korszerűsítése
• A málna és szeder hazai termőhely igényének optimalizálása, termőhely bejárások

[szerkesztés] Szaporításra engedélyezett fajták

• F. 228.
• F. 411.
• F. 1229.
• F. Hungaria

[szerkesztés] Minősített fajták

• Fertődi zamatos
• Fertődi kétszertermő
• Fertődi kármin
• Fertődi aranyfürt
• Fertődi Vénusz
• Fertődi zenit
• Fertődi bőtermő szedermálna

[szerkesztés] Honosított fajták

[szerkesztés] Málna

• Mailing Exploit
• Willamette
• Comox
• Thornfree

[szerkesztés] Szeder

• Dirksen
• Hull

[szerkesztés] Kitüntetései

• A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója - 1967, 1972
• Kiváló Munkáért Miniszteri Kitüntetés - 1985, 2001
• Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés - 1999
• Fleischmann Rudolf díj - 1999
• Címzetes egyetemi tanár - 2003

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Főbb művei

• A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései, Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1962/1964, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• Szamóca, málna, szeder, Mezőgazdasági Kiadó, 1965 Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• Bogyós gyümölcsűek termesztése, Mezőgazdasági Kiadó, 1969/1973, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1980, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ..., ISBN 963-231-009-8
• Málna, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1990, Budapest, szerkesztette: Dr Kollányi László, ISBN 963-234-066-3
• Szamóca, málna / Bogyósgyümölcsűek I., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerzők: Dr. Kollányi László, ISBN 963-286-092-6
• Szeder, ribiszke, köszméte, különleges gyümölcsök / Bogyósgyümölcsűek II., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerzők: Dr. Kollányi László, ISBN 963-912-187-8, 2. kiad: Mezőgazda Kiadó, 2004., ISBN 963-286-093-4

[szerkesztés] Egyéb

• Rezisztens málnafajták, Biokultúra, XIII. évfolyam 4. szám (július-augusztus), ISSN 0865-5189
• Bogyós gyümölcsűek termesztése a kisgazdaságokban, Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövetsége, 1982 Győr, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ..., ISBN 963-02-2280-9