Kempelen Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. - Budapest, 1952. augusztus 27.): családtörténetíró, heraldikus.

Budapesten jogot végzett és 1906-ig a közigazgatásban dolgozott. 1902-től újságíróként is működött. Megvált a hivatalától, címertannal és családtörténettel foglalkozott. Ő volt a nagykanizsai Zalai Közlöny felelős szerkesztője 1924 és 1926 között, majd az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (OTI) dolgozott 1927-től 1934. szeptemberéig. Írásai számos napilapban és irodalmi vagy szakmai hetilapban láttak napvilágot. Családtörténeti és címertani művei forrásértékűek.

[szerkesztés] Művei

• A nemesség (genealógiai és heraldikai kézikönyv, Bp., 1907);
• Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi, hercegi méltóságra emelt családok (Bp., 1910);
• Magyar nemes családok (I-XI. kötet, Bp., 1911-1932);
• A magyar nemes családok címerei (I., Bp., 1914);
• Csonka-Magyarország compass-szerű helységnévtára (Bp., 1922);
• Nagykanizsa r. t. város címtára (Nagykanizsa, 1926);
• Magyar főrangú családok (Bp., 1931);
• Magyar zsidó és zsidóeredetű családok (I-III., Bp., 1937-1939);
• Családkönyv. I. Nemes családok, polgárcsaládok (Bp., 1940).

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Magyar Életrajzi Lexikon