Könyvtár- és információtudomány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A könyvtártudomány (library science) foglalkozik a könyvek, illetve általában a papíralapú dokumentumok, nyomtatványok rendszerezésével, feldolgozásával, tárolásával és visszakeresésével, mivel az emberi ismeretek és tudás átörökítése, megosztása ezidáig főleg ezen eszközök (adathordozók) segítségével történt. A számítástechnika, vagy ahogy másképpen is hívják, az informatika (IT) megjelenése ezt a foglalkozást és szakmát alaposan átalakította, pontosabban a könyvtárosok többsége alkalmazkodott az új feladatokhoz (új angol nevük: information scientist).

Újabban tehát a könyvtárak foglalkoznak a digitális hordozók, a képek, hanganyagok és egyéb adatok tárolásával is, továbbá az irodalomkutatást és kölcsönzést kiterjesztik saját állományaikon kívül tárolt könyvtári egységekre is. A könyvtári munka középpontjában az állomány gyarapodás beillesztése áll a meglévő állományba, amely nemcsak a tárolóhely optimális kihasználásából áll, hanem az adott tétel visszakereshetőségének a megoldását is igényli.

Ehhez az internetes világban is elterjedt indexelést használják, valamint a különböző osztályozási rendszereket, amelyek közül az ETO (UDC) volt eddig nálunk a legelterjedtebb. Maga a szakma paradigmaváltáson is átesett, amennyiben a hangsúly áttevődött a könyvekről és más hordozókról az ismeretre, amely része ezen tárgyaknak, de ugyanakkor része az ember saját fejében/agyában meglévő biológiai megjelenésű adatforrásnak. Így ma ismeret- vagy tudás (knowledge) reprezentációkról, gazdálkodásról, és hasonlókról szólnak, és e kategóriák csúcsán a mára kiüresedett tartalom fogalma, illetve a tartalomszolgáltatás áll.

(Ugyanennek a paradigmaváltásnak egy másik következménye, hogy pl. a védjegyek nemzetközi osztályozásában szereplő mintegy 50 osztály az összes emberi tevékenységet vagy terméknek vagy szolgáltatásnak nevezi, ami miatt meglehetősen furcsa elnevezések születnek.)