Kényszerleszállás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kényszerleszállás annak az eljárásnak az elnevezése, amikor egy repülő szerkezettel valamilyen oknál fogva nem folytatható tovább a biztonságos repülés és egy közeli repülőtéren, - illetve ha az nem elérhető - terepen próbál meg a pilóta leszállni.

[szerkesztés] Lehetséges okai

Leggyakoribb esetben a hajtómű(vek) leállása a kiváltó ok. Hajtóműleállás bekövetkezhet műszaki hiba miatt, de az üzemanyag elfolyásából/elfogyásából is. A nyomáskabinos - nagy magasságokban repülő - gépeknél a kabin belső nyomásának elszökése is ok lehet a kényszerleszállásra, lévén az átlagember számára csak kb. 4000 méteres magasságig viselhető el a légkör nyomásának, hőmérsékletének és oxigéntartalmának csökkenése. Elvileg ilyen esetben alacsony magasságon a repülés folytatható lenne, de a nyomás elszökésének olyan súlyos technikai okai lehetnek, amelyek miatt szükséges a legközelebbi repülőtéren a kényszerleszállás. A fedélzeten, motor(ok)ban, illetve a repülőgép egész szerkezetében keletkezett tűz az egyik legkomolyabb és legveszélyesebb oka a kényszerleszállásnak. Tűz esetére oltórendszereket építenek a gépekbe, de ezek sikeressége nagyban függ a keletkezett tűz helyétől és mértékétől. A sikeres oltás után is kötelező a kényszerleszállás. Ha a behúzható futómű a leszállás előtt nem nyílik ki, a "hasraszállás" is egyfajta kényszerleszállás. Ezek mellett egyéb olyan okai is lehetnek a kényszerleszállásnak amelyek nem kapcsolódnak a repülőgép műszaki állapotához. A fedélzeten bekövetkező rosszullét, vagy a gépnek fizikai sérülést nem okozó egyéb bűncselekmény, vagy akár egy részegen randalírozó utas miatt is hozhat olyan döntést a kapitány, hogy a legközelebbi repülőtéren kényszerleszállást hajt végre.

[szerkesztés] Összegzés

A kényszerleszállás tehát egy gyűjtőfogalom az előzőekben részletezett eseményfajtákra, de a kialakult vészhelyzet nagyságához mérten lehet "csak" a repülés egyszerű megszakítása valamely közbenső repülőtéren, és lehet rendkívül súlyos - azonnali elsőbbséget élvező - vészhelyzet megoldására tett valóban "kényszerű" kísérlet is. A kisrepülőgépek képesek motor nélkül is siklani, de hogy milyen magasról és milyen messzire azt a siklószám értéke mutatja. Biztonságos magasságból elég ha a pilóta kinéz egy alkalmas sík területet és oda teszi le a gépet, folyamatos süllyedéssel megtartva a gép repüléséhez szükséges sebességet. Nagyobb gépek esetében a hajtómű nélküli siklás már komoly nehézségekbe ütközik, és csak igen nagy magasságból érdemes ezzel próbálkozni, mivel ezeknek a gépeknek igen rossz a siklószáma. A nagyobb, nehezebb gépeknél még az is gond lehet, hogy csakis szilárd burkolatú pályára képesek leszállni, a füves/földes talajra való leszállás katasztrófához vezet. A helikopterek a légcsavar szócikkben olvasható autorotáció technikájával tudnak kényszerleszállni. Az összes olyan irányított földetérés kényszerleszállásnak minősül, amelynél a pilótának a megmaradt müködő rendszerekkel sikerül viszonylagos épségben letennie a gépét. A sérült rendszerek miatt a kényszerleszállás során is történhet tragédia. A hajtóművek többszörözése lévén csökken a kockázata a hajtóműleállásból bekövetkező baleseteknek, hiszen a többhajtóműves gépek a még működő hajtóműveikkel képesek sikeres kényszerleszállás végrehajtására.

[szerkesztés] Egyéb repülőeszközök

Kényszerleszállást végezhet egy siklóernyős is, ha a főernyője összecsukódik és a mentőernyő nyitásával tud csak biztonságosan földetérni. A hőlégballonos repülésben is van kényszerleszállás, de ha ennek oka nagy magasságban a fűtőanyag (gáz) elfogyása miatt következik be, aligha lehet sikeres kimenetelű. A vitorlázó repülőgép pilótája is szükségszerűen száll le akkor, ha céljának elérése előtt az emelések, termikek hatása megszűnik. Ezt a fajta kényszerleszállást terepreszállásnak hívják és nem minősül vészhelyzetnek mivel sűrűn előfordul és bevett gyakorlatnak számít.

[szerkesztés] Eljárás vészhelyzet során

A rádió-adóvevővel felszerelt gépek esetében a pilóta köteles a kényszerleszállást kiváltó eseményt és/vagy a vészhelyzetet jelenteni. Ha teljes elsőbbséget kíván, illetve a kényszerleszállás nem tűr halasztást, a "Mayday, Mayday, Mayday" kifejezés használatos. Ennél eggyel kisebb sürgősséget jelent a "Pan Pan Pan" hármas szócska. Az egyezményes vészhelyzeti frekvencia a 121,5 MHz az AM modulációt alkalmazó repülős sávon. Az ezen a frekvencián kezdeményezett adásokat a keresőszolgálatok bemérik és így lokalizálni tudják a vészhelyzet koordinátáit. A pilótafülkében és a rádióban elhangzó beszélgetéseket, illetve a gép repülésének paramétereit a fekete doboz rögzíti. Amennyiben a kényszerleszállás nem volna sikeres, a fekete doboz tartalmából következtetnek a kiváltó okra, felhasználva a begyűjtött információt a hasonló balesetek jövőbeni elhárítására. Ha a vészhelyzet nem tűr halasztást, a fogadó repülőtér az ilyen esetekre kidolgozott terv szerint "átvált" vészhelyzeti üzemre, szabaddá tesznek és kijelölnek egy kifutópályát, illetve az éppen megközelítést végrehajtó más gépeket elküldik várakozó légterekbe és mozgósítják a tűzoltó és életmentő/elsősegélynyújtó alakulatokat is. A gyors reagálás itt döntő fontosságú.