Ivan Alekszandrovics Szerov

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ivan Szerov

Ivan Alekszandrovics Szerov, (Afimszkij, Ukrajna, 1905. augusztus 25. - Moszkva, 1990. július 1.) szovjet állambiztonsági tiszt, a KGB elnöke 1954-1958 között, illetve a GRU elnöke 1958-1962 között.

[szerkesztés] Élete

1926-ban lépett be a kommunista pártba. 1939-ben végzett a frunzei katonai akadémián. 1939. februárjában belépett az NKVD állományába és az Ukrán SZSZK biztosa lett. Ukrajnában ismerkedett meg Nyikita Hruscsovval, aki ebben az időszakban az Ukrán Kommunista Párt első titkára volt. Ukrajnából való visszatérése után Berija helyettesévé nevezték ki.

1939-1941 között helyettes belügyi népbiztosként ő szervezte meg 1939-ben a deportálásokat a balti országokból Szibériába (1939. október 10-i 001223 számú rendelet). 1941 augusztusában részt vett a Volga-menti németek kitelepítésében. 1941 őszén a moszkvai környéki csaták során ő volt a moszkai védelmi zóna parancsnoka. Később ő felelt az NKVD részéről a partizánmozgalom felügyeletéért.

Vezető pozícióban 1943-44 Berijával együtt része volt a kalmükök, csecsenek, ingusok, karacsajok és krími tatárok tömeges deportálásában. A nagy honvédő háború végén a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesült.

1945-ben ő vezette Lengyelországban a szovjetellenes erők leverését. 1945. májusának elején egyik volt a három biztosnak, akik a szovjet megszállási zónában a civil kérdésekkel foglalkoztak.

1947-1953 között a szovjet belügyminiszter első helyettese, 1954-ben pedig a KGB elnöke lett. Hruscsov híveként 1954-ben megsemmisítette azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították Hruscsov részvételét a sztálini terrorban.

1956-ban ő vezette a magyar forradalom elleni KGB-műveleteket. Inkognitóban érkezett az országba, mint a magyar belügyminisztérium szovjet tanácsadója.

1958-ban kritikák érték a Komszomol első titkára, Alekszandr Nyikolájevics Seljepin és a leningrádi KGB elnöke, Nyikoláj Romanovics Mironov részéről. Az év decemberében az SZKP Központi Bizottsága Seljepint nevezte ki helyette a KGB elnökévé, Szerov pedig a katonai hírszerzés, a GRU elnöke lett. Ebből a tisztségéből akkor mentették fel, amikor Oleg Vlagyimirovics Penkovszkijt, akivel Szerov személyes barátságban állt, CIA-ügynökként azonosították. Vezérőrnaggyá vetették vissza és 1965-ben kizárták a pártból, mert „németországi tevékenysége közben megsértette a jogállamiságot”.