INCOTERMS
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az INCOTERMS (International Commercial Terms - Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek) a külkereskedelem legismertebb szokványa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) 1936-ban hozta létre ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat. A kereskedelem fejlődése következtében állandó átdolgozás alatt áll, a legutóbbi (6.változat) 2000-ből való.
[szerkesztés] Célja
Az INCOTERMS létrehozásának célja egy egységes szabályozás megteremtése volt, amely az eladó és a vevő jogait szabályozza a nemzetközi szállitási szerződésekben, úgynevezett klauzulák formájában. A szokvány nem jogszabály, ezért csak azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják. A szokvány használata az export-import ügyletek során nem kötelező; jelentősége abban áll, hogy a szerződésekben nem kell részletesen szabályozni a szállítási feltételeket, elég utalni a megfelelő INCOTERMS klauzulára. (Pl. az áraink EXW Hannover értendők).
Az INCOTERMS-et felhasználják a statisztikai adatszolgáltatások egyértelművé tételére is. Az EU-ban szokásos külkereskedelmi statisztikákban export esetében a FOB-értéket, import esetében a CIF értéket kell feltüntetni. A Nemzetközi Valutaalap módszertana szerint a fizetési forgalom statisztikáknál az export és import esetében is a FOB értéket kell feltüntetni.
Az INCOTERMS minden klauzulája az eladó és a vevő kötelezettségeit is tartalmazza 10 - 10 pontban.
Az INCOTERMS 2000-nek 13 klauzulája van. A klauzulákat 3 betűvel jelölik, hozzátéve az értelmezéshez szükséges megnevezést, amely a klauzula fajtája szerint lehet az indítási hely, az érkezési hely, vagy a berakodási hely.
A klauzulák a következők alapján különböztethetők meg:
- költségmegosztás az eladó és a vevő között
- a kárveszély, a kockázat megosztása az eladó és a vevő között
[szerkesztés] A klauzulák fajtái a költség átszállása alapján
Ha a költség ugyanott száll át az eladóról a vevőre ahol a kockázat, akkor a klauzula 1 pontos.
Ha a költség és a kockázat átszállása szétválik, akkor a klauzula 2 pontos.
[szerkesztés] A klauzulák fajtái a fuvarozási mód alapján
Az alkalmazott fuvarozási mód alapján a klauzulák lehetnek tengeri / belvízi klauzulák vagy multimodális klauzulák. A multimodális klauzulák többféle fuvarozási mód és különböző összekapcsolódási módok esetén alkalmazott.
[szerkesztés] A klauzulák
A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:
[szerkesztés] "E" csoport
- EXW - Exworks (gyárból)
Az eladó saját telephelyén köteles az árut megfelelően csomagolva (a megfelelő olyan csomagolás jelent, amely biztosítja az áru épségben történő megérkezését), számlázva a vevő rendelkezésére bocsátani. A költség és a kockázat a gyártól a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula.
[szerkesztés] "F" csoport
- FCA - Free Carrier (költségmentesen a fuvarozónak átadva)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a vevő által megjelölt fuvarozóhoz eljuttatni és neki fuvarozás céljára átadni.
Ez a klauzula közúti, vasúti és légi fuvarozás esetén alkalmazható.
A költség és a kockázat a megadott földrajzi ponton az árunak a fuvarozó részére történő átadása után a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula. (Példa: ha az árut a fuvarozó fuvarozás céljára nem veszi át többletköltségek merülnek fel, amelyek a vevőt terhelik.)
- FAS - Free Alongside Ship (költségmentesen a hajó oldala mellé)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó hosszanti oldala mellett úgy elhelyezni, hogy az a hajóra közvetlenül berakható legyen.
Költség és kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula. (Példa: ha nincs ott a hajó, akkor az eladó nem tudja az árut a hosszanti oldala mellett elhelyezni, ezért kikötőraktárba kell tennie, amelynek költségeit a vevő köteles viselni; ha túl nagy a hajó, mert kicsi a kikötő, akkor a tengeren kell megpakolni, amelyhez könnyítőhajóra van szükség, amelynek költségeit az eladó viseli.)
- FOB - Free on Board (költségmentesen a hajó fedélzetén)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani.
Amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett az összes költség és kockázat átszáll a vevőre, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula. (Példa: ha az áru a korlátra esik, akkor a berakodást szabályzó első tiszt mondja meg kire száll a kockázat; ha nincs ott a hajó, akkor az eladó nem tudja az árut felpakolni, ezért kikötőraktárba kell tennie, amelynek költségeit a vevő köteles viselni; ha túl nagy a hajó, mert kicsi a kikötő, akkor a tengeren kell megpakolni, amelyhez könnyítőhajóra van szükség, amelynek költségeit az eladó viseli.)
[szerkesztés] "C" csoport
- CFR - Cost and Freight (költség és fuvardíj fizetve)
Az eladó köteles az árut saját költségére az érkezési kikötőbe eljuttatni, a kockázat azonban az indulási kikötőben, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, átszáll a vevőre, ezért ez 2 pontos, tengeri klauzula.
- CIF - Cost Insurance and Freight (költség, biztosítás és fuvardíj fizetve)
Az eladó köteles az árut saját költségére az érkezési kikötőbe eljuttatni, a kockázat átszáll a vevőre az indulási kikötőben, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, az eladó biztosításra kötelezett, ez egy 2 pontos, tengeri klauzula.
- CPT - Carriage Paid to ... (fuvarozás fizetve valameddig)
Az eladó köteles az árut saját költségére a vevő által megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja, ezért ez egy 2 pontos, multimodális klauzula.
Kockázatos, mert ha az eladó rosszabb állapotban lévő hajót választ és az áruval történik valami, akkor az a vevőt terheli.
- CIP - Carriage Insurance Paid to... (fuvarozás, biztosítás fizetve valameddig)
Az eladó köteles az árut saját költségére a rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat az első fuvarozótól kezdve a vevőt terheli. Az eladó biztosításra kötelezett. Ez egy 2 pontos, multimodális klauzula.
[szerkesztés] "D" csoport
- DAF - Delivered at Frontier (határra szállítva)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt határig eljuttatni és a vámhatár előtt a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámmal kapcsolatos költségek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
- DES - Delivered ex Ship (leszállítva hajóról történő átadással)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani. A kirakodás költsége és kockázata a vevőt terheli. Ez egy 1 pontos, tengeri klauzula.
- DEQ - Delivered ex Quay (leszállítva rakparton történő átadással)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a kikötő rakpartján a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámkezeléssel kapcsolatos költségek és terhek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, tengeri klauzula.
- DDU - Delivered Duty Unpaid (leszállítva vámfizetés nélkül)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. Minden költséget és kockázatot köteles viselni, a vám kivételével. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
- DDP - Delivered Duty Paid (leszállítva vámfizetéssel)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a rendeltetési helyre eljuttatni, minden költséget és kockázatot viselni, beleértve a vámot is. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
Based on work by