Hrvatska Kostajnica

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hrvatska Kostajnica város a mai Horvátországban Sziszek-Moslavina megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Sziszektől 48 km-re délkeletre, az Una folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. A bosnyák oldalon áll Bosanjska Kostajnica, a városnak a folyó jobb partján maradt része.

[szerkesztés] Története

Területe már a római korban lakott volt. Írott forrásban a települést 1240-ben Koztainicha néven említik először. Várát 1420-tól említik a Lipoveciek birtokaként. Ezután házasság révén szomszédvári Tót Lászlóé, majd a második férjé Frangepán Mártoné. A vár az Una partján áll, több tulajdonos után a 16. században lett Zrínyiek birtoka, akik megerősítették és többször megvédték a töröktől. 1556-ban Malkocs boszniai bég megostromolta és bevette a várat, ettől kezdve 130 évig a környék török közigazgatási székhelye. Csak 1699-ben került újra császári kézre. 1718-ban a pozsareváci békében a Habsburg Birodalom határa az Una folyó jobb partja lett, ezzel a török uralom véget ért. 1776-ban városi rangot kapott, 1788-ban szabad királyi város lett. 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1910-ben 2090 lakosából 1639 horvát, és 363 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Kostajnicai járásának székhelye volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és csak 1995-ben szabadították fel a horvát erők. Ma 3480 lakosa van.