Hermasz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hermasz, Hermas, Ermes (Róma, Kr. u. II. század első fele) Görög nyelven alkotó ókeresztény író, az egyházatyák egyike.

Életéről közelebbit nem tudunk azon kívül, hogy Pius római püspök (146 - 161) testvére volt. Művét „Poimén" (Pásztor, ismertebb latin címén „Pastor") korábbi források felhasználásával Rómában szerkesztette meg, legkésőbb a 140-es években. Az ókeresztény irodalom egyik legolvasottabb könyve volt, az egyházatyák a kanonikus művek mellé állítják. Formáját tekintve apokalipszis, valójában azonban oktató-tanító mű, parainézis.

A mű kerettörténete: Hermaszt rabszolgaként eladják Rómában egy Rhoda nevű nőnek, évak múltán, fürödni látva a nőt magának is olyan gyönyörű feleséget kíván. Később azonban Cumae felé utaztában látomásban pillantja meg a nőt, aki megrója lelke bűnéért, a vágyért. Ezután égi jelenésként egy agg hölgyet lát, aki a bűnbocsánatról beszél neki, majd az idők során még három látomásban részesíti.

A Pásztor első öt része látomás. Ezek közül az első a kerettörténet, a másodikban Hermasz az agg hölgytől egy „égi levelet" kap, amelyet bár nem ért, lemásol, s két heti böjt után megvilágosodik előtte a tartalma: a kereszténység még egy bűnbánatot tarthat. Két álom értelmezi a látomást, az egyikből megtudja, hogy az agg nő nem a Szibülla, hanem az Egyház, a másik arra utasítja, hogy terjessze az égi levelet. A harmadik látomásban az Egyház jelképe, az ezernyi férfi áktal épített, fehér kövű torony jelenik meg, körötte hét szűz, a hét Erény. A negyedik látomásban egy szörnyű állattal és az ifjú szűzzé változott agg hölggyel találkozik, ami a megújuló Egyház kínoztatásának jelképe. A mű eddig allegóriák láncolata. Az ötödik látomásban a címadó Pásztor jelenik meg Hermasz előtt, s intelmekkel látja el. Eddig tart a mű műsodik kerettörténete. A Pásztor 12 parancsot ad át Hermasznak, ezek az erkölcsre vonatkozó tanítások, többnyire példázat formájában. A mű végül 10 példázatot tartalmaz. A példázatok helyszíni képei változatosak, értelmezésük a keresztény mozgalom jelenségeire vonatkozik.

Az eredeti szöveg, noha több terjedelmes görög kéziratból illetve papiruszrészletekből is ismert, nem teljes. Fordításai közül a kopt és az etióp jelentős.