Határozói igenév
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A határozói igenév egy igéből képzett határozószót takar. Rendeltetése, hogy ha egy cselekvést határozóként akarunk megemlíteni, ne kelljen egy egész mellékmondatot csinálnunk. Fő kérdése a „hogyan?”.
[szerkesztés] Képzése
A magyarban a „-va, -ve” képzővel képezzük, például: „A számítógépbe a billentyűzetet használva tudunk írni.”, amit úgy is mondhatnánk: „A számítógépbe úgy tudunk írni, hogy a billentyűzetet használjuk.”, de ez hosszabb és célszerűtlenebb. Alapvetően az „úgy, hogy” típusú mellékmondatok rövidítésére szolgál.
Bizonyos nyelvekből hiányzik (pl. német) ezek a melléknévi igenév valamely alakjával szokták helyettesíteni, a magyar „elfáradtan” -hoz hasonló szóalakokat kapva eredményül. A magyarban az ilyen inkább a múlt idejű, vagy befejezett határozói igenévi jelentésrere fordul elő, de csak elvétve.
A határozói igenév képzője a spanyolban „-do” (a latin „-ndus” beálló melléknévi igenévből származik) befejezett alakban a 'befejezett melléknévi igenév' és a „hablado” (birtokolva) szó kapcsolata, indoerupai időszerkeszté szerint.
A törökben „-arak, -erek” ( vagy „-a, -e” és a szó kettőzése) ami pontosan megfelel a „-va, -ve” képzőnknek. pl. yaz - ír: yazarak - írva ; yürü - jár: yürüyerek - járva. Ezenkívül használnak még több, ettől némileg eltérő határozói igenevet is, különböző típusú határozói mellékmondatok (amikor, amint, amíg stb.) rövidítésére.
Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).