Halldór Laxness

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Halldór Kiljan Laxness huszadik századi, Nobel-díjas (1955) izlandi író (1902. április 23. – 1998. február 8.).

Az izlandi irodalom legfontosabb és legismertebb alakja Halldór Guðjónsson néven született Reykjavíkban 1902. április 23-án. Írói nevét a fővároshoz közeli Laxness nevű tanyáról kapta, ahol gyermekéveit töltötte. Hamar megszerette nemcsak az olvasást, hanem az írást is, első művét – 14 éves korában – az izlandi Morgunblaðið c. napilapban adták közre.

Első kötete 1919-ben, azaz 17 évesen látott napvilágot (Barn náttúrunnar, "A természet gyermeke"). Ezzel együtt összesen 51 könyve jelent meg, ezek között novellák, versek, színdarabok, útirajzok.

Mivel Laxness szülei tehetős emberek voltak, megengedhette magának, hogy fiatalon bejárja Európát. Figyelme luxemburgi tartózkodása alatt a katolikus vallás felé fordult, 1922-ben csatlakozott egy bencés apátság rendjéhez. 1923-ban megkeresztelkedett, a keresztségben felvéve Kiljan ír mártír nevét. Az apátságban idejét önvizsgálattal, olvasással, a latin és a francia nyelv, valamint a filozófia és teológia tanulmányozásával töltötte. Katolicizmusáról 1927-ben A kásmíri nagy takács (Vefarinn mikli frá Kasmír) c. könyvében írt.

Az Egyesült Államokba utazva Laxness a katolikus eszmék helyett a szocializmus iránt kezdett érdeklődni. Erről vall Atómstöðin ("Atomtámaszpont", 1948) c. regényében, amelyben felszólal az Izlandon állomásoztatott amerikai rakéták ellen is.

Laxness talán legismertebb könyve az Íslandsklukkan ("Izland harangja", 1943). További művei közül kiemelésre érdemes a Salka Valka (1931–1932); a Független emberek (Sjálfstætt fólk, 1934–1936), amely egy megrögzött kisparasztról szól, aki a legkeservesebb körülmények ellenére sem akarja feladni függetlenségét; a Heimsljós ("Világ világossága", 1937–1940), mely egy szerény körülmények között élő emberről szól, aki az előítéletek ellenére íróvá akar lenni; és a Kereszténység a Gleccser aljában (Kristnihald undir Jökli), melyben a püspök megbíz egy teológus hallgatót, nézzen utána a Jón Prímus tiszteletesről keringő különös mendemondáknak.