Feleky Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Feleky Sándor (Lovasberény, 1865. október 31. – Budapest, 1940. szeptember 1.) orvos, író.

Budapesten, az orvosi egyetemen szerzett doktori képesítést.

1893-ban, Budapesten kerületi orvos lett, majd 1910-ben tisztiorvos.

Már ekkor – egészségügyi szakirodalmi írásai mellett – szépirodalmi műveket is írt, fordított.

1905-ben jelent meg német balladákat és románcokat tartalmazó fordítása. 1903-ban az „Őszi szántás” címmel önálló verseskötete jelent meg, majd ezt követte 1910-ben a „Vándorfelhők” című verseskötete.

1912-ben jelent meg harmadik jelentős verseskötete, az „Én mezőm” címmel.

1911-ben a Petőfi Társaság tagja lett.

1930-ban szakirodalmi és szépirodalmi írása jelent meg, „Őszi szántás”, „A.B.C. Az egészség könyve versekben és képekben” címekkel, valamint ebben az évben adta ki Nicolas von Lenau költeményeinek magyar fordítását is.

Halála előtt pár évvel jelent meg „Hogyan éljünk nyáron, télen? Kis versekben elmesélem…” kötete 1937-ben, valamint a „A nádpálca” 1938-ban.

1940. szeptember 1-jén, Budapesten halt meg.