Für Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21.) történész, politikus.

Tartalomjegyzék 1 Pályájának kezdete 1.1 1956 és következményei 2 Az amnesztia után 3 Politikai pályafutása 4 Érdekességek 5 Fontosabb könyvek, publikációk

[szerkesztés] Pályájának kezdete

A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt. 1954-ben végzett. 1956-ig az alma materének tanársegédeként dolgozott.

[szerkesztés] 1956 és következményei

1954 és 1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át őket a kormánynak.

A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták. Tanársegédi állását a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört. 1957-ben Franciaországba emigrál, de néhány hónap múlva hazatért. 1958-ig állásnélküli, majd 1961-ig a debreceni református kollégium nagykönyvtárában dolgozik, majd rövid ideig rakodómunkás. 1963-ig Dabason és Pestújhelyen általános iskolai tanár.

Für Lajos 1984-ben Irinyi Károly professzor hívására szeretett volna visszatérni a debreceni egyetemre, de "ellenforradalmár" múltja miatt ezt Menyhárt Lajos, az egyetem párttitkára megakadályozta. Az egyetem hivatalosan sohasem rehabilitálta. 2006. október 18-án, a forradalom 50. évfordulójának előestéjén Für Lajos a debreceni forradalomról szóló emlékülésen visszautasította, hogy átvegye az egyetem Pro Universitate díját. "A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, és ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot" - indokolta döntését[1]

[szerkesztés] Az amnesztia után

Az 1963-as általános amnesztia után 1964 és 1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben, 1987-ig. 1988 és 1990 az ELTE BTK középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 2000-ig egyetemi tanár.

[szerkesztés] Politikai pályafutása

1987-ben részt vesz a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja. 1989-ben a párt köztársasági elnök-jelöltje. 1989 és 1996 az elnökség tagja, 1991-ben alelnök, majd 1993-ig ügyvezető elnök. 1994-ben a párt elnökévé választották.

Antall József miniszterelnök őt jelölte ki honvédelmi miniszterré. Posztját 1994-ig őrizte. Ő hajtotta végre az átalakulást a hadseregben a rendszerváltás után. Ő volt az egyetlen MDF alapító tag, aki miniszteri rangot kapott.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe (Vas megye). 1994-ben újra bejutott, immár a Hajdú-Bihar megyei listán. 1996-ig a honvédelmi bizottság tagja.

1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját. Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag.

[szerkesztés] Érdekességek

1996 óta a Ráday Gyűjtemény igazgatója. 1997 és 1998 között a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka.

A történelem-tudományok doktora (1983).

Nős, második házasságában él. 2 gyermeke van az első házasságából. Egyik lánya, Ágnes, Deutsch-Für Tamás felesége.

[szerkesztés] Fontosabb könyvek, publikációk

• A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás idején (1970)
• Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban (1987)
• Hol vannak a katonák? (1988)
• Kisebbség és tudomány (1989)
• Világjáró magyarok (1990)
• Sors és történelem (1991)
• Szabadon szeretnék sírni (1993)
• Jobbágyföld - parasztföld (1994)
• Magyar sors a Kárpát-medencében (2001)
• Az én történelmem I. (2003)
• A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel (2003)