Dugattyú

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alumínium dugattyú gépkocsimotorhoz

Általánosságban a dugattyú hengeres alkatrész, mely pontosan illeszkedik egy henger furatába és ott alternáló haladó mozgást képes végezni. Feladata vagy az, hogy a henger térfogatát változtassa, vagy az hogy a hengerbe áramló folyadék vagy gáz nyomását munkavégzésre használja haladó mozgást hozva létre.

[szerkesztés] Hőerőgépek

Dugattyút használnak a dugattyús gőzgépek, a kétütemű és négyütemű (Otto- és Diesel-) motorok, valamint a Stirling-motorok. A felhasználás módjától a dugattyú szerkezeti kialakítása nagymértékben függ. A gőzgépek dugattyúi egyszerű kialakításúak. A nagy fordulatszámú motorok dugattyúinál a tömeg csökkentése alapvetően fontos szempont, ezért vékony falú, üreges kialakításúak, esetleg belső bordákkal szilárdítva. Ezek a dugattyúk általában könnyűfémből készülnek, dugattyúgyűrűkkel vannak felszerelve, melyek közül a hengerfej felé eső 2-3 gyűrű a dugattyú tömítését szolgálja, az alsók olajlehúzógyűrűk, melyek feladata az, hogy a henger falára felverődő és a megfelelő kenést biztosító olaj bejutását a hengerbe megakadályozzák. A Diesel motor dugattyúja néha bonyolult alakú, mert az égésteret részben a dugattyú felső részében alakítják ki.

[szerkesztés] Kompresszorok

A dugattyús kompresszorok dugattyúi hasonlóak a motorokéhoz, bár általában kisebb hőmérsékletnek vannak kitéve. Nagynyomású (pl. levegő cseppfolyósításához használt)kompresszorok dugattyúi gőzgépekhez hasonló kialakításúak.

[szerkesztés] Szivattyúk és hidromotorok

Hidraulikus hajtásokban használt dugattyúknál a kenés - hála a szállított folyadék viszkozitásának - nem szokott problémát okozni, a hőmérséklet is alacsony.

[szerkesztés] Munkahengerek

Hidraulikus és pneumatikus munkahengerek dugattyúinál elsődleges szempont a dugattyú és a munkahenger, valamint a dugattyúrúd tökéletes tömítése, mert itt folyadékveszteség nem engedhető meg.