Bit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bit az információ, de ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis B betű).

Az elnevezéssel a számítógépek, a távközlés, az informatika tudományaiban találkozhatunk; a digitális technika legkisebb egysége.

A név a binary unit (bináris egység) kifejezésből származik.

[szerkesztés] Definíció

Egy S hírforrás valamely p valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének az információtartalma (lásd:hírérték, entrópia):

$I (h) = - log 2 p$ bit

Például: egy eldöntendő kérdésre adott válasz információtartalma 1 bit - feltéve, hogy mindkét válasz egyformán valószínű.

Az információelmélet egyik alaptétele (Shannon 2. tétele, „az információ öösszenyomhatatlansága”) szerint az információforrás hírkészletének kódolásához használt szeparálható kód szótárának átlagos szóhosszúságát nem haladhatja meg a forrás entrópiája. Népszerűen fogalmazva: Egy bit információ továbbításához legalább egy bináris számjegy szükséges. Más példa: Egy 700 MB kapacitású (ennyi bináris jelet befogadó) CD-re legfeljebb 700 MB hírértekkel bíró információ rögzíthető.

Az információ más alapegységei a hartley és a nat.

$1 b i t = l o g 2 h a r t l e y$ (kb. 0,30 hartley),
$1 b i t = l o g e n a t$ (kb. 0,43 nat).

[szerkesztés] A szó eredete

A bit szót John W. Tukey, a Princeton Egyetemen dolgozó statisztikus és matematikus alkotta meg a binary digit (bináris kettes számrendszer-beli számjegy) rövidítéseként, azonban maga a szó eredetileg "kis darab"-ot vagy "falat"-ot is jelent.

Ennek megfelelően a bit nem más, mint 0 vagy 1, hamis vagy igaz; bármely kettő, egymást kölcsönösen kizáró állapot.

A bájt (byte) bitek csoportja. Számítógép-architektúránként különböző bájtméretekkel találkozhatunk, modern eszközöknél egy bájt 8 bit.

A 8 bites bájtokat szokták még oktettnek (octet) is hívni.

[szerkesztés] Prefixumok

A bitek elé lehet helyezni SI-prefixumokat is, pl. kilo-, mega- stb. Ezeknek az értelme számítástechnikai, távközlési használatban 1000, azaz 10³, illetve 1 000 000, azaz 10⁶ értékről jellemzően 1024 (2¹⁰), illetve 1 048 576 (2²⁰) értékre módosult. Az, hogy a kilo- előtag nem 1000, hanem 1024, sokszor okozhat problémát: a merevlemez-gyártók például rendszerint a valódi SI-prefixumokat, nem pedig a bináris megfelelőiket értik, amikor azt mondják egy lemezről, hogy pl. 30 gigabájt méretű.

A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission; IEC) ezért 1998-ban új prefixumokat határozott meg, melyek alatt kizárólag a kettes számrendszerbeli változatok, míg az SI-prefixumok alatt csak a tízes számrendszerbeliek értendők.

Elnevezés	Jele	Értéke
kibi	Ki	2¹⁰ ="1 024"
mebi	Mi	2²⁰ ="1 048 576"
gibi	Gi	2³⁰ ="1 073 741 824"
tebi	Ti	2⁴⁰ ="1 099 511 627 776"
pebi	Pi	2⁵⁰ ="1 125 899 906 842 624"
exbi	Ei	2⁶⁰ ="1 152 921 504 606 846 976"