Bácsmegyei István Pál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bácsmegyei István Pál (Bachmegyei) (Trencsén, ? - Nagyszombat, 1735) orvos

[szerkesztés] Élete

Evangélikus nemesi szülőktől származott; tanult Pozsonyban, Rozsnyón és Eperjesen; orvosi tanulmányait Danzigban kezdte, Wittenbergben 1709. október 3.-án folytatta s 1710-ben Jénában végezte; innét hazatérve Gömör vármegye rendes orvosává lett, itt öt évet töltött; 1720-ban tábororvosi szolgálatot vállalt; nyolc évvel később, időközben Erdélyben (1725) evangélikus vallását a kathlikusokéval fölcserélvén, Csáky Imre gróf biboros főorvosává, s két év múlva Nagyszombatban a káptalan főorvosává lett és ezen hivatalában 1735-ben Nagyszombatban egy alkímiai kisérlet következtében meghalt. A bölcseletben és matematikai tudományokban is jártas volt.

[szerkesztés] Munkái

1. Observationes de morbo csömör Hungariae endemio. Lugd Batav., 1717. (Ujra kiadva Lausanneban a Haller-féle gyűjtemény VII. köt. 2. részében, 1760-ban)

2. Otia Báchmegyeiana documenta veritatis fidei romano-catholicae forma colloquii familiaris inter lutheranum et catholicum exhibentia. Tyrnaviae. 1733. (Szerző életrajzával).

Kisebb német dolgozatait, melyek a boroszlói évkönyvekben (Bresslauer Schatzkammer für Natur und Kunst 1717–1736.) jelentek meg, Weszprémi Ferenc felsorolja, de latin címekkel.

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996