Angol Királynő Szálló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Angol Királynő Szálló Pest-Buda, illetve Budapest egyik híres szállodája és étterme volt a 19. században, amely arról lett nevezetes, hogy 15 évig itt lakott Deák Ferenc, "a haza bölcse".
A szálloda eredetileg az 1838-as pesti árvíz után épült, a Kremnitzer-féle Nagy Kávéház romjaiból az egyik egykori pesti rondella helyén és 1839-ben nyitott.
Nevét a két évvel korábban trónra lépő Viktória angol királynőről kapta. Bérlője Bartl János volt. Udvarát kertté alakították, első emeletén előkelőségek látogatta szalon volt.
1848-ban, a város osztrák ostroma közben Heintzi generális tüzérei súlyos károkat okoztak az épületben, a tetőrész le is égett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az épület, fénykorában
Már Bartl hölgyszalont rendezett itt be, az elsőt az országban. A falakat mahagóni táblák borították, a boltozat fehér-arany volt és nagy oszlop tartotta. Az akkor még szinte ismeretlen Thonet székek és pamlagok korai példányaival rendezték be. Az udvari helyiségben Bartl korában virágüzlet is volt, amelyet a bérlő saját kertészete látott el.
1850-ben és 1851-ben a Szálló Hild József tervei alapján újjáépült. A tornácos, oszlopos homlokzat része volt a Duna felől egy terasz. Fehérfalú lépcsőházában vörösmárvány lépcsők voltak aranyozott farácsokkal, barokk, rokokó és biedermeier bútorait jobbára angol mesterektől szerezték be. Az udvaron szökőkút volt, a konyhában kút, az emeleteken pedig hat márványkút.
[szerkesztés] Deák Ferenc
Deák Ferenc 1854-ben költözött a Szállóba, miután életjáradékért eladta Széchenyi István fiának, Ödön grófnak 1200 holdas kehidai birtokát. A nyarait Deák Balatonfüreden, később lánytestvéreinél Pakson és Pusztaszentlászlón töltötte, de egyébként a Szállóban lakott és itt fogadta politikai híveit is. A Szálló éttermét sokan azért látogatták, hogy láthassák Deákot. A 19. században a város divatos és kedvelt éttermei közé tartozott.
Deák a második emeleten lakott két szobában. Az egyik szoba sarkában gyalupad volt rengeteg szerszámmal, mert pihenésképpen Deák szívesen foglalkozott fafaragással. Egyedül lakott aranyhalaival, egy rigóval és egy kanárival. Ha nem az étteremben evett, egyszerű helyekről hozatta az ételt, mindig két fogást evett, legszívesebben paradicsomos csirkét és főzeléket. Inasa, szobalány nem volt, látogatói beléphettek, de csak akkor, ha a kulcs kívül volt a zárban. Ha nem, akkor nem fogadott látogatót.
Hatalmas levelezést intézett a szállodából, innen küldte el példáaul azt a nyolcszáz levelet, amelyben közadakozásra kérte a magyarokat Vörösmarty Mihály gondjaira bízott három árvája számára mert a cenzúra nem engedélyezte a publikálást. Az összegyűjtött több, mint százezer forint is ide érkezett meg, az Angol Királynő Szálló 72. szobájába. [1]
[szerkesztés] A szálloda későbbi sorsa
A Szállót 1916-ban bezárták, A vendégek egy része, akik lakosztályt béreltek, megvásárolták szobáik berendezését. Deák Ferenc bútorai a Nemzeti Múzeumba kerültek.
Az épület a Pénzintézeti Központ tulajdonába került. 1940-ben lebontották.