Anasztasziosz Szinaitész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anasztasziosz Szinaitész (640-700 körül) a Sínai-félszigeten lévő sínai kolostor apátja

A khalkedóni dogma elszánt védelmezői közé tartozott. Életműve mind a mai napig homályos, mivel sok írása még kiadatlan. „Hodégosz" (Útmutató) című munkája a teremtéstörténetet magyarázta. A Genezis szövegének magyarázása közben kitért a különféle eretnekségek cáfolására is. A mű maga annak a számtalan vitának az eredményeit foglalja össze, amelyeket az apát maga folytatott eretnekekkel Egyiptomban és Szíriában. Fő ellenfelei a monofiziták voltak. A munka maga fontos forrás a késői monofizitizmus megismeréséhez. A könyvben kivonatok is találhatóak Anasztasziosz korábbi írásaiból, előző vitáinak anyagaiból. Neve alatt fennmaradt egy írás, amely e munka 9. századi átdolgozása. Öszeállított egy florilégiumot is a monofiziták tanainak cáfolására.

Többnyire rövid, összefoglaló jellegű műveket írt, mint például „Az eretnekségekről és a zsinatokról". Fennmaradt beszédei közül a leghíresebb a böjti beszédek közt található, a 6. zsoltárt magyarázó homília. Másik, az elhunytakról mondott beszédéből sokat merítettek a későbbi szerzők. Nagypénteki beszédének témája Jézus alászállása az alvilágba. Ezek a beszédek szír fordításban maradtak fenn. Nagyböjt másdik vasárnapján mondott beszéde gyakran fellelhető 12. század-13. századi kódexekben.

Bibliai szövegekkel kapcsolatban felmerülő erkölcsi-teológiai kérdéseket tárgyal „Eróta-pokriszeisz" (Kérdés-felelet) című munkája. Az összesen 154 kérdés-feleletet tartalmazó gyűjteményt a 9. században kiegészítették, így lett a mű része egy olyan kérdéscsoport, amely valamilyen orvosi gyűjteményből származott (vélhetően Kaiszarioszéból). A mű kultúrtörténeti szempontból is értékes gyűjtemény, s jó áttekintést ad a kor teológiai felfogásáról.

Két értekezésben és egy homíliában fejtegette azt a kérdést, hogy mit jelent a következő kijelentés: Isten az embert a saját hasonlatosságára teremtette. Az értekezések néhány apró töredék kivételével elvesztek. Elképzelhető, hogy a Nüsszai Szent Gergely művei közt hagyományozott beszédnek is ő a szerzője, amelynek címe: „Mit jelent az, hogy képére és hasonlatosságára?". A „Doctrina patrum" című gyűjteményt is neki tulajdonítja a kutatók többsége.

[szerkesztés] Források

Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)