Anasztasziosz (antiokhiai pátriárka)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Anasztasziosz néven a 6. század - 7. században két olyan antiokhiai pátriárkát ismerünk, aki keresztény irodalommal is foglalkozott:
1. Anasztasziosz (559-599 közt viselte tisztét): Palesztinából származott, és az alexandriai pátriárkát képviselte Antiokhiában, ahol 559-ben a város főpapja lett. Írásai csaknem kivétel nélkül elvesztek. Erőteljesen bírálta Justinianus bizánci császár aphtartodoketizmusát. II. Justinianus császár parancsára 570-ben száműzték, ahonnan csupán 593-ban szabadult I. Nagy Gergely pápa közbenjárása jóvoltából. Öt rövid dogmatikus értekezése csak latin fordításban maradt fenn, a neve alatt fennmaradt négy beszéd közül csupán az egyik hiteles. Euagriosz tudott még egy leveléről is, amelyet szír szerzeteseknek írt, valamint beszámol a pátriárka beszédéről, amelyet száműzetésbe indulása előtt mondott a híveinek. Hitvalló Szent Maximosz idézi egy írását, amelyben Joannész Philoponosz trietizmusát támadta. Fennmaradt töredékei szerint írt egy kommentárt Máté evangéliumához. Ő fordította görög nyelvre I. Nagy Gergely pápa „A lelkipásztorkodás kézikönyve" című munkáját. Ez a fordítás elveszett. Vértanúként tisztelik, mivel halálát az okozta, hogy az antiokhiai zsidók agyonverték.
2. Anasztasziosz (599-609 közt viselte tisztét): az előző pátriárka utóda. Korabeli források megemlítik a zsoltárokhoz írott homiliáit, ezek azonban nem meradtak fenn.
[szerkesztés] Források
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)