Alsos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alsos volt a fedőneve egy programnak, amelyben a második világháború végén a szövetségesek (főleg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) a német nukleáris energia programot térképezték fel, illetve meg kívánták szerezni a német nukleáris forrásokat, feljegyzéseket, anyagokat és kutatókat. Ezzel saját további kutatásukat kívánták segíteni megelőzni, hogy mindezek a szovjetek kezébe kerüljenek és megtudni, meddig jutottak a németek kutatásban. A program a Manhattan Projekt egy leágazása volt. Résztvevői szorosan követék a frontvonalakat, először Olaszországba, majd Franciaországba és Németországba.

A projekt nevét gyakran még az amerikai hadsereg forrásai is ALSOS formában írják, mert tévesen azt gondolják, hogy betűszó. Valójában "alsos" görög szó, ami az angol "grove" (liget) szónak felel meg. A projekt neve szójáték volt Leslie M. Groves vezérőrnagy, a Manhattan Projekt katonai igazgatójának nevével. Az Alsos fő ösztönzője Groves volt, aki attól félt, hogy ha a német kutatások eredménye a szovjetekhez kerül, vége szakadhat az amerikai nukleáris monopóliumnak (Ami röviddel később e nélkül is megtörtént.)

Az Alsos technikai-tudományos vezetője Samuel Goudsmit volt, katonai vezetője Boris Pash alezredes, a Manhattan Projekt korábbi biztonsági tisztje. A baseball játékos, ügyész és nyelvész Moe Berg is több alkalommal bekapcsolódott a munkába.

A projektnek sikerült megtalálnia és elszállítania a német kutatókat és a megmaradt feljegyzések és felszerelés jórészét is. A fontosabb kutatókat - köztük Werner Heisenberg, Otto Hahn és Carl Friedrich von Weizsäcker - több hónapig Angliában, Farm Hallban tartották (Epsilon Operáció) és beszélgetéseiket lehallgatták.

Az Alsos konklúziója az volt, hogy a szövetségesek már 1942-re jócskán a német atomkutatás előtt jártak. A Manhattan Projekthez képest a német program jelentősen alulfinanszírozott volt, elégtelen személyi háttérrel, és kérdéses, hogy Németországnak egyáltalán meglettek volna-e a forrásai és a lehetősége a szükséges elkülönítésre ahhoz, hogy a program az amerikai tervhez hasonlóan sikerhez vezessen. Egy monográfiában két évvel a háború után Goudsmit azt a véleményét is leírta, hogy a német program bukásának egyik alapvető oka volt az is, hogy a tudomány nem virágozhat totalitárius rendszerben. (Ezt a tételét azonban megcáfolták a németek sikerei más területeken, például az első sugárhajtású repülőgép, a Messerschmitt Me 262, az első lopakodó vadászbombázó, a Horten Ho 229, az első ballisztikus rakéta, a V-2 kifejlesztésében; illetve a szovjetek tudományos sikerei.)

A szovjetek végül nem a németektől szereztek meg atomtitkokat, hanem maguktól az amerikaiaktól kémeiken keresztül, akik közt legalább két jól informált Los Alamos-i tudós volt Klaus Fuchs and Theodore Hall - ők meg akarták előzni az amerikai nukleáris monopólium megerősödését.

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)

• Annotated bibliography of the Alsos missions from the Alsos Digital Library for Nuclear Issues
• Jeremy Bernstein and David Cassidy, Hitler's Uranium Club: The Secret Recordings at Farm Hall, 2001.
• Charles Frank, ed. Operation Epsilon: the Farm Hall transcripts, 1993.
• David Irving, Virus House, 1967. (see Irving link for discussion of Irving's reliability as an historian).
• Samuel Goudsmit, Alsos: the failure of German science, 1947.
• Mahoney, Leo J. A History of the War Department Scientific Intelligence Mission (ALSOS), 1943-1945. [Ph.D. Dissertation, Kent State University, 1981]
• Pash, Boris. The Alsos Mission. [New York: Charter Books, 1969]
• Thomas Powers, Heisenberg's War: The Secret History of the German Bomb, 2000.
• Paul Lawrence Rose, Heisenberg and the Nazi Atomic Bomb Project: A Study in German Culture (Berkeley: University of California Press, 1998), ISBN 0529219778.
• Mark Walker, German National Socialism and the quest for nuclear power, 1939-1949, 1990