Abrudbánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Abrudbánya románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior): város a mai Romániában Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Topánfalvától 10 km-re délre az Erdélyi-érchegységben fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A latin obrussa (= próbakő) eredete a görög obruda, ez pedig a dák obrud (= aranykiolvasztás) főnévből való. A bánya utótag az arany és ezüstbányászatra utal.
[szerkesztés] Története
Már a rómaiak által alapított bányászváros, Auraria Maior néven. 1271-ben Obruth néven említik. A környék ércbányászatának központja, vásáros hely. Az Árpád-korban a gyulafehérvári püspökséghez tartozott, bányászai szász telepesek voltak. A településen már 1569-ben nyomda működött, melyet Karádi Pál unitárius pap működtetett. (A nyomda egyetlen ma ismert terméke a Comćdia Balassi Mennihart arultatasarol című munka.) 1784. november 7-én a települést felkelt román parasztok dúlták fel, magyar lakosságát nagyrészt legyilkolták. 1849. május 9-én itt győzte le Avram Iancu román serege Hatvany Imre honvédseregét, ezt követően a románok Kossuth követét, Ioan Dragoş román nemzetiségű országgyűlési képviselőt felkoncolták. Május 16-án Hatvany bevonult a városba, majd az ostromló román túlerő hatására május 19-én elhagyni kényszerült. A románok a magyar sereget megtámadták és a velük menekülő lakosokkal együtt lemészárolták. Június 11-én és 13-án a Kemény Farkas vezette honvédsereg megverte a román sereget. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásához tartozott. 1910-ben 2938 lakosából 1697 román, 1176 magyar volt. 2002-ben 6195 lakosából 6080 román, 76 magyar, 33 cigány és 3 német volt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1814. június 5-én Kagerbauer Antal építész.
[szerkesztés] Irodalom
- Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849: Hatvani Imre szabadcsapatvezér és a magyar-román megbékélés meghiúsulása, Heraldika Kiadó – 1999, ISBN 9638585315
Based on work by