Vita:A matematikafilozófia története

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.

Ez a szócikk szerepelt a kezdőlapon. A szavazás eredményét itt találod.

A Gödel tételek kapcsán megjegyezném, hogy az angol változatban (en:Gödel's incompleteness theorems) nagyon nem semleges módon tárgyalják a 2. tételt. Nagyon bártan Hilbert ellenesek ott a szerkesztőtársak és visszaköszön az az indulat, ami sok helyütt megnyilvánul a neten, miszerint a „formalizmus meghalt”. Hát ez azért elég sommás vélemény, és nem nagyon van rá esély, hogy ezzel szemben az ellenvetések helyet kapjanak. Például a kérdés legjobb ismerője (Tait) is avászkodva jegyzi meg a cikkei végén (miközben egész végig a nemkonvencionális álláspontról beszél), hogy természtesen ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy formalizmus meghalt. (Olyan mint amikor régen mindig oda kellett írni, hogy persze ezt a dekadens polgári filozófia gondolj így.) Szerencsére nálunk (mármint itthon) a hps tanszéken eléggé megválogatják a szavaikat a tanárok a kérdésben – le a kalappal előttük. Mozo 2006. július 29., 01:35 (CEST)

Tartalomjegyzék 1 Ezt nem is láttam még! 2 A referálás eredménye 3 Gödel 4 Kép figyelmeztetés 5 Megj. 6 Kép figyelmeztetés

[szerkesztés] Ezt nem is láttam még!

Referálás? Kiemelt jelölés? :) NCurse _üzenet 2006. augusztus 11., 15:55 (CEST)

[szerkesztés] A referálás eredménye

Csak most vettem észre. Az ilyen jó cikkeket miért rejtegetik a szerzők? Simán kiemelt lehet. NCurse _üzenet 2006. augusztus 11., 15:59 (CEST)

Ránézésre:

• rövid bevezető
• nincsenek linkek

NCurse _üzenet 2006. augusztus 16., 18:39 (CEST)

Áthozva a referálásból. NCurse _üzenet 2006. szeptember 1., 22:54 (CEST)

[szerkesztés] Gödel

<off>Tökjó olyasmibe beleszólni, amihez halvány dunsztom nincs, pláne éjjel fél 3-kor, mikor még az agyam is friss. Ha valamit emiatt nagyon félreértek, azért bocs</off>

"Gödel tétele szerint ez egyszerre nem teljesülhet, mert az aritmetika vagy ellentmondásmentes, vagy nem negációteljes."

Bocs, de nem azt akarta itt mondani a szerző, hogy „az aritmetika vagy »ellentmondásmentes de nem negációteljes«, vagy »negációteljes de nem ellentmondásmentes«”? Ezt ha röviden akarom kifejezni akkor úgy mondhatom, hogy „az aritmetika vagy nem ellentmondásmentes vagy nem negációteljes”, ergo Hilbert két feltétele közül legalább az egyik nem teljesül. --Cs. Ali # 2006. szeptember 2., 02:33 (CEST)

Kiváló észrevétel! Örülök, hogy van, aki még 3-kor is ért magyarul (én sajnos csak reggel 9-től 10-ig, de akkor éppen dolgozom és nem érek rá itt lenni :) Hilbert két feltétele az aritmetika esetén kizárja egymást. A nem negációteljesben a nem rossz. A helyes:

"Gödel tétele szerint ez egyszerre nem teljesülhet, mert az aritmetika vagy ellentmondásmentes, vagy negációteljes."

és itt a vagy-vagy kizáró vagy. Feltehetően nem negációteljes, így valószínűleg ellentmondásmentes (amúgy ezt igazolták is).Mozo 2006. szeptember 4., 19:03 (CEST)

[szerkesztés] Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. szeptember 2., 08:22 (CEST)

[szerkesztés] Megj.

Az ókoriaknál feltétlenül említeni lehetne a csillagászatot (naptárak) és hajózást, ha van erre valami forrás.

Azt kell eldönteni, hogy ez mennyiben matematikafilozófia és mennyiben matematikatörténet. Ha minden fontos matematikai felfedezést megemlítenénk, akkor egy idő után a szócikk átváltozna a matamatika történetévé ... azt gondolom. Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)

szerintem túlsúlyban van az az elgondolás, hogy a matematika az technika és építészet stb. hatására alakult ki. nem hiszem, hogy ez így igaz, és a csillagászat egy szóban történő említése sem feltétlenül alakítja a szócikket matematikatörténetté (igazából egy omindatba kellene bezsúfolni az összes ilyesmit, nem?). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. szeptember 7., 21:17 (CEST)

A barlanghasonlatos képet kivenném, szép, de béna. Például az alak nincs lekötözve, tüzet sehol sem látok, sem a barlang szája előtt hordozott tárgyakat ...

Ez teljesen igaz. A kép béna annyiban, hogy nem kapcsolódik hűen a barlanghasonlat szövegéhez. Azonban a platonizmus lényegét kifejezi:

bár az árnyék homályos, pontatlan mégis lehet általános, objektív kijelentéseket tenni róla, mert a leképezett tárgy tulajdonságai jól meghatározottak.

Azt hiszem a hasonlatban nem az lényeg, hogy kihangsúlyozzuk, hogy szegény, véresre korbácsolt, szemellenzővel ellátott lekötözött rabszolgákról szól, akik egész életüket egy tűzzel bevilágított barlangban élik le. A lényeg filozófiai szempontból ott van - hacsak nem "a világ siralomvölgy" állítás mellett akarunk érvelni - hogy ha csak az árnyékot nézzük, azt gondolhatnánk, nem lehetnek a megállapításaink pontosak. Ezt lehetne egy tükörrel is illusztrálni: "Tükör által homályosan látunk". Itt a kép és a leképezett tárgy viszonyáról van szó. Azt javaslom, legyen benne a kép, de nem legyen odaírva, hogy ez a barlanghasonalt (minthogy valóban nem is az!) Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)

Rendben, tegyük vissza, és ha már visszatettük, írjuk is oda, micsoda. Kicsit idétlen az a barna kockába metszett higanykukac mellett álló fekete piktogrammbábu; és jobb lenne, ha pontosabban rekonstruálná a hasonlatot, de a lényeget valóban szemlélteti, talán az én elvárásaim irreálisan magasak a szöveghűség iránt egy alapvetően nem filológiai pontosságra, hanem gondolati összefoglalásra való cikkben. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. szeptember 7., 21:07 (CEST)

Elsőként Dedekindnek a valós számokkal kapcsolatos vizsgálatai voltak nagy jelentősségűek. Visszanyúlt Eukleidész arányelméletéhez, és az irracionális számok elméletét viszavezette az aritmetikára (1872, 1888). - lehet, hogy itt Eudoxosz arányelméletéről van szó (bár ezt az Elemek is tárgyalja, úgyhogy esetleg nem véletlen az Eukleidészre hivatkozás). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. szeptember 6., 21:09 (CEST)

Eudoxosz arányelmélete az Elemek egy fejezete, így Euklidesz is érintett. Nekem mindegy, hogy hogy fogalmazunk. Legyen említve minkét görög csávó, az a korrekt. Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)

Nekem mindegy. Azt sem tudtam, hogy egyszerű tévedésről van-e szó (ezek szerint nem) vagy valami mögöttes indoka is van Euklidesz említésének (a fentiek szerint: igen). Így aztán inkább kérdést, mint javaslatot tettem fel. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. szeptember 7., 20:54 (CEST)

[szerkesztés] Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. október 4., 00:21 (CEST)