Trójai háború
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.
A trójai háború a görög mitológia központi eseménye. Homérosz műve, az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (Illion?) elfoglalása volt a görög csapatok által, melyet a műben akhájoknak neveznek. A történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rövid áttekintés - ΤΡΟΊΑΣ
A mitológia szerint a háború kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. Heléna Menelaosz felesége, akit Párisz, a trójai király Priamosz fia szöktet meg. Erre a tettre vonul az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tíz éves küzdelem után sem sikerül a megerősített várost elfoglalniuk.
Odüsszeusz tanácsára építették meg végre a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat, melyben a legbátrabb görög harcosok rejtőztek el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. Kasszandra és a pap, Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: "félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is."??? és a mai napig is használt "trójai ló" fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.
[szerkesztés] A háború története
Az ókorban a görögök történelmi beszámolónak tekintették az Iliászt. A trójai háborút manapság az időszámítás előtti 12-13. századra teszik. Trója városa a Dardanellák mellett feküdt. Ezalapján kezdte el 1871-ben Heinrich Schliemann ásatásait a Hissarlik dombon, mely a mai Törökország észak-nyugati részén fekszik. Az ott talált romokat Homérosz Trójájakánt azonosította.
Történészek továbra is kétségbe vonják, hogy egyetlen összetűzésre került volna sor. Elméletük szerint Homérosz trójai háborúja valójában egy kivonat: a görögök és szomszédaik között folyamatos összeütközések voltak a Dardanellák feletti uralom miatt, melyet a költő?? Egy műbe sűrített. Az uralkodó?? Nézet mégis az, hogy Homérosz művének alapja egy a valóságban megtörtént csata. A legnehezebb fejtörést azonban a keltezés jelenti: minél későbbre tesszük az időben, annál hosszabb az a „sötét időszak” (a feljegyzések és leletek nélküli évszázadok), mely a háború és a történelmi Hellász létrejötte között eltelt. Ha lerövidítjük, akkor a visszatérő görög királyok sikertelensége nyomán kitört polgárháborút kell meghosszabbítanunk, melynek nyomán a nemesek uralta mükénéből a nép országa született meg.
Egyes tartalmi utalások alapján az eseményeket a bronzkorra vagy a mükénei időkre, vagyis legalább az időszámítás előtti 10. századra datálhatjuk. Ezek a feltételezések megyeznek a Hissarlik dombon végzett ásatások eredményeivel. Ott ugyanis erőszakos cselekmények nyomai mellett élénk kereskedelmi centrumra bukkantak, melynek ideje a trójai háború elé tehető. Viszont továbbra sem bizonyított, hogy a különböző települések melyike volt a trójai háború vesztese.
[szerkesztés] A trójai háború mítosza
Homérosz Illiásza és Odüsszeiája mellett további antik görög forrásokat találhatunk, melyek Homérosz elbeszéléseit kiegészítik. Közülük érdemes kiemelni az Kükloszt ??, mely a trójai háború előzményeit és utózmányait tárgyalja, Vergiliusz Aeneiszét és két késő római tudósító jelentését: Dictys Cretensis Ephemeris belli Trojani című 4. századbeli és Dares Phrygius Acta diurna belli Trojani című 5. századbeli írását. A középkortól egészen Shakespeare-ig az utolsó három mű szolgált a trójai háborút feldolgozó írások alapvető forrásává – sőt, még Goethe is ezekre a művekre nyúlt vissza „Achilleis“ c. műve tervezetéhez.
[szerkesztés] Előjáték
[szerkesztés] Párisz döntése
Héra, Athéné és Aphrodité a többi görög istennel együtt egy esküvőn vett részt: a halandó Peleusz házasodott Thetisz görög istennővel (ők Akhileuszz szülei). Erisz, a viszály Istennője viszont nem volt hivatalos a menyegzőre. Bosszúból egy aranyalmát adott a násznépnek: „Kallisti“ (a legszebbnek) felirattal. Ezzel a tettel veszekedést indított el Héra, Athéné és Aphrodité között, hiszen mindhárman maguknak akarták az almát.
A hármak Zeuszt kérték meg, hogy döntsön. Zeusz azonban nem vállalta a felkérést: Athéné és Aphrodité a lányai, míg Héra a felesége volt. Felkérte hát Hermészt, hogy vigye az istennők et Páriszhoz, a trójai király szép fiához.
Mindhárom istennő megpróbálta Párisz kegyeit megszerezni: Héra politikai befolyást és fölényt ígért Ázsiában, Athéné bölcsességet és harci tudományokat. Aphrodité olvasta ki azonban Párisz legnagyobb kívánságát: megígérte neki a földkeregség legszebb asszonyát, Helénát. Csakhogy Heléna már a spártai király, Menelaosz felesége volt. Mindenesetre Párisz Aphroditénak adta Eris aranyalmáját, amivel a másik két istennő haragját magára vonta – ők ott ártottak neki ezekután, ahol csak tudtak.
Dares Phrygiusz, aki a történet mitológiai vonalát vonja kétségbe, Párisz döntését csupán motiváló álomnak tartja.
[szerkesztés] Párisz és Heléna szökése
Mielőtt Heléna a spártai király, Menelaosz felesége lett, több görög király – akik egymás ellenségei voltak – is jelentkezett kegyeiért??? Azért, hogy a békét Heléna választása után is fenntarthassák, Odüsszeusz azt javasolta, hogy a jelentkezők esküdjenek meg: elismerik és elfogadják Heléna választottját és megvédik házasságukat. Amikor Párisz találkozott Helénával, Aphrodité beváltotta ígéretét és gondoskodott róla, hogy Heléna beleszeressen Helénába. Így kettesben megszöktek Trójába. Meneláosz összehívta hát az esküt tett királyokat és bátyja Agamemnon, mükéne királyának vezetésével Trója ellen vonultak – Héra és Athéné nagy örömére.
[szerkesztés] A háború epizódjai
[szerkesztés] Akhileusz részt vesz a háborúban
Kalchas látója azt jósolta, hogy a görögök Akhileuszz részvétele nélkül nem győznek Trója alatt. Thetis, Akhileuszz anyja azonban tudta, hogy fia ebben a háborúban életét veszti, ezért elbújtatta: lánynak öltöztette. Odüsszeusz és Diomedesz leplezték le: kereskedőként érkeztek és felismerték, amikor fegyvereiket vizsgálta. Egy másik elbeszélés szerint egy trombita hangjára?? Nem menekülni kezdett, hanem lándzsát fogott, így lelepleződött. Ezután nevelője, Phoinix és legjobb barátja, egyben szeretője, Patroklos kíséretében elindult Trója felé.
[szerkesztés] Agamemnon és Iphigénia
Agamemnon egy Artemis tiszteletére rendezett Hain??-on elejtett egy szent szarvastehenet?? – és ezek után még azzal dicsekedett, hogy jobb vadász az istennőnél. Ezért Artemisz megbüntette: szélcsendet okozott Aulisznál, így Agamemnon flottája nem tudott elindulni. A pap, Kalchas orákuluma azt jósolta, hogy csak akkor kezdhetik meg az utazást, ha Agamemnon feláldozza az istennőnek lányát, Iphigéniát. Néhány változat úgy tudja, hogy a király valóban feláldozta lányát. Mások szerint Artemisz Taurisba entrückte?? A királylányt, helyette egy Hindin-t?? áldoztak fel, és Iphigénia ezentúl az istennő papjaként szolgált a krimi Taurier-eknél??. Hesiod szerint Iphigénia Hekate istennő lett.
[szerkesztés] Chryseis és Briseis
Akhileusz elrabolta Briseiszt és ágyasává tette. A görög csapat soraiban pestis ütötte fel a fejét. Kalchas azt jósolta, hogy ha Agamemnon saját ágyasát, Chryseiszt visszaadja apjának, aki Apolló papja volt, azzal megbékíti az istent, így véget vethet a kórnak. Kalchas, mivel tudta, hogy szavait Agamemnon nehezen fogadjamajd, Akhileuszz védelmét kérte. Agamemnon lemondott Chryseiszről, de kárpótlást kívánt: így az utált Akhileuszz kedvesét, Briseiszt vette magához. Felmérgesedve fordult erre Akhileuszz anyjához, Thetiszhez, győzze meg Zeuszt, hogy addig hagyja a trójaikat nyerni a csatában, amíg jóvátételt nem kap, és ettől kezdve nem vett részt a csatában.
[szerkesztés] Hektor és Patroklosz halála
Mivel Akhilleusz nem vett részt a csatában, a helyzet elmérgesedett a görög csapaton belül. Ezért Patroklosz felvette barátja felszerelését és csatába indult. Hektor hitte, hogy Akhileuszszal van dolga és párviadalban legyőzte a görögöt és megszerezte felszerelését. Akhilleusz erre mefogadta, addig nem temeti el barátját, míg Hektort meg nem öli. Egy Héphaisztosz által készített új felszereléssel állt ki Hektor ellen. Akhilleusz hármoszor kergette körbe Trója körül, majd megölte. Ezután egy harcikocsihoz kötve háromszor körbehúzta Trója körül és megtartotta a tetemet. Hektor apja, Priamosz, Trója királya, személyesen kereste fel Akhilleuszt, hogy adja vissza neki fiát. Akhilleusz szíve végül megesett a királyon, visszadta fiát, hogy illően eltemethesse. A gyászszertartás idejére 11 napnyi fegyverszünetet kötöttek a felek.
Akhilleusz csillapíthatatlan dühe és együttérzése közötti ív Homérosz Iliászának fő motívuma.
[szerkesztés] Akhileusz halála
Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt, a kolonaii Kyknoszt és Penthesziliát, az amazonkirálynőt, akibe todeskampf?? közben beleszeretett (néhány változat szerint szerelmi kapcsolat is volt közöttük). Akhilleuszt végül Párisz ölte meg, aki egy Apollóntól kapott mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarkába. Akhileusz egyetlen sebezhető pontja volt ez, az akhilesz-sarok. Egy régebbi verzió szerint késsel oltották ki életét, amikor a trójai hercegnőt., Polyxenát látogatta meg egy fegyverszünet idején.
??Seine Gebeine wurden mit denen des Patroklos vereint, und genau wie Ajax hat er der Legende nach, nach seinem Tode auf der Insel Leuke an der Donaumündung gelebt.
[szerkesztés] Akhileusz felszerelése és nagy Ajax halála
Akhileusz halála után Odüsszeusz és Ajax, aki így a görögök elsőszámú hősévé vált, vitáztak Akhileusz fegyvereiért és felszereléséért. Végül Odüsszeusz nyerte meg a párharcot, igaz, nem tisztességes eszközzel, hiszen Athéna istennő segítette. A vereség miatt Ajax tombolni kezdett és megtámadott egy báránycsordát, amit őrületében a görög seregnek vélt – a nagy kost pedig Odüsszeusznak. Miután újra észhez tért, szégyenből a saját kardjába dőlt.
[szerkesztés] Jóslatok
Mikor a görögök 10 éve ostromolták Tróját, elfogták Helenoszt, Priamosz fiát, aki látnok volt. Megkínozták, így Helenosz elárulta a győzelem feltételeit:
- - bitrokukba legyenek Heraklész nyilai, melyek Philoktetesz birtokában vannak,
- - el kell lopniuk a trójai Palladiont??, egy szent képet Pallasz Athénéről,
- - Akhileusz fiát, Neoptolemoszt kell a soraik között tudniuk.
Egy másik jóslat szerint, az első görög, aki a partra lép, fog először meghalni – ez a jóslat Proteszilaosz által beteljesült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Angol nyelvű lapok
- Timeless Myths - Teljes leírás a trójai háborúról
- Volt-e egyáltalán trójai háború? Az Archeological Institute of America publikációja (2004. május-június)
- A trójai háború leírása
- A trójai háború legendája
- A város elhelyezkedése, lehetséges kapcsolatok Teuthrania városával
- Videófelvételek az ókori város romjairól
Based on work by