Strukturalizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A strukturalizmus eredetileg a pszichológiában jelent meg a 19. században (Wundt), majd az általános nyelvészet fő irányzata volt, amely az 1930-as - 1940-es évek során, a formalizmusból bontakozott ki. A strukturalizmus a nyelvet elemeire bontja és az ezen elemek közötti viszonyokkal foglalkozik. Az 1950-es években áttevődőtt a kultúra egyéb területeire is, gondolkodásmóddá vált. Jelentős eredményekre vezetett pl. az irodalomtudományban.
[szerkesztés] Jelentős képviselői
- Claude Lévi-Strauss ("strukturális antropológia")
- Michel Foucault