Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Santiago de Chile - Wikipédia

Santiago de Chile

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Santiago de Chile Chile fővárosa egyben legnagyobb városa, közigazgatásilag a Santiagoi Régió központja. Lakosainak száma a 2002. évi népszámlálás szerint 5,8 millió fő, ami az ország lakosságának csaknem 40%-a. Ezzel Latin-Amerika egyik legnagyobb városa. Bár az ország fővárosa Santiago a Chilei Nemzeti Kongresszus a közeli Valparaisoban ülésezik.

Santiago címere
Nagyít
Santiago címere

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Santiago az ország középső részén fekvő völgyben fekszik. A várost a Mapocho folyó szeli át, melybe tisztítatlanul ömlik a háztartási és ipari szennyvíz valamint a közeli rézbányák hulladéka. Éghajlata enyhe mediterrán, a nyarak viszonylag szárazak, a telek csapadédosabbak. A legmagasabb hőmérséklet nyáron eléri a 35 fokot, míg télen nulla és 15 fok között váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 346 mm.


[szerkesztés] Története

Santiagot Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven. Valdívia kifejezetten enyhe éghajlata és könnyű védhetősége miatt választotta ezt a helyet. A Mapocho folyó ugyanis két részre osztja a területet és a az alsó folyás mentén szigetet formálva újra egyesül.

A Plaza de Aramas
Nagyít
A Plaza de Aramas


Az első házakat amég a bennszülött indiánok segítségével emelték. A Mapocho folyó déli partját később az Alameda néven ismert sétánnyá alakították át. Az 1810 és 1818 között zajlott chilei függetlenségi háborúban a város délnyugati részén vívták a maipúi csatát, melyben a város kisebb károkat szenvedett. Santiago 1818-ban lett Chile fővárosa. Ennek ellenére a 19. század elején Santiago még kisvárosnak számított kevés jelentéktelen épülettel. Kivétel csak a Moneda palota (mely a spanyol uralom alatt Chile pénzverdéjeként működött) és néhány templom valamint módosabb polgári ház volt.

Az 1880-as években az észak-chilei salétromtermelés és műtrágyagyártás ugrásszerű fejlődése a gazdasági virágzás korszakát hozta az országra és elősegítette a főváros fejlődését. A függetlenség centenáriumára számos meghatározó létesítmény épült, mint például a Nemzeti Könyvtár és a Szépművészeti Múzeum. Az 1930as évekre Santiago kezdte modern nagyváros képét ölteni, számos új épülete mellett a népesség is lényegesen nőtt, ami az ország északi és déli részeiről történt nagyarányú bevándorlásnak köszönető. Az 1985. évi földrngés a belváros néhány jelentős történelmi épületét döntötte romba. Santiago ma Latin-Amerika egyik fontos gazdasági központja.

A La Moneda palota
Nagyít
A La Moneda palota

[szerkesztés] Gazdaság

Santiago Chile legfontosabb ipari és gazdasági központja, mely a nemzeti összetermék 45 százalékát termeli meg. Egyúttal Buenos Airessel és São Pauloval együtt Dél-Amerika egyik legnagyobb pénzügyi központja. Az utóbbi időkben a dinamikus chilei gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több multinacionális cég választotta Santiagót regionális székhelyül. Ilyenek a HP, Reuters, JP Morgan, Intel, Coca-Cola, Unilever, Nestlé, Kodak, BHP Billiton, IBM, Motorola, Microsoft, Ford, Yahoo! és sokan mások. Néhány nemzetközi szervezet, mint például az ECLAC irodái is itt vannak.

[szerkesztés] Közlekedés

Santiago nemzetközi repülőtere az Arturo Merino Benítez nemzetközi repülőtér az egyik legkorszerűbb a térségben. A várost vasútvonal köti össze a az ország déli részén levő Puerto Montt városával. A vonatok a város központi pályaudvaráról az Estación Centralról indulnak. A magántársaságok által üzemeltetett buszjáratok olcsón és kényelmesen szállítják az utasokat a városból az ország menden részébe. A város szélső kerületeit új autópályák kötik össze.

Az Edificios Santiago
Nagyít
Az Edificios Santiago

A városi forgalom fő lebonyolítója a magánkézben levő buszhálózat és a köztulajdonú metró. A buszok jellegzetes sárga színűek és microsnak nevezik őket. A buszszolgáltatás 2006-tól teljesen megújul, új vonalakat létesítenek, új buszokaz állítanak rendszerbe és jobb tarifarendszert dolgoznak ki. A metró tiszta és biztonságos közlekedési eszköz. A várost négy metróvonal hálózza be, a 4-es vonalat nemrég avatták fel és a hálózatot még bővíteni szándékoznak. Folyamatban van az 1-es és 2-es metró kiterjesztése is.

A feketére festett sárga tetejű taxik az egész városban megtalálhatók, rajzuk kívül telefonon hívható úgynevezett rádiótaxik is randelhetők. Ezek külön nincsenek megjelölve. Rajtuk kívül közlekednek még a Colectivosnak nevezett taxijáratok, amelyek meghatározott útvonalon rögzített tarifával szállítják az utasokat.


[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Zene

A városnak két szimfónikus zenekara van:

  • Az Orquesta Filarmónica de Santiago, amely Teatro Municipalban játszik
  • AzOrquesta Sinfónica de Chile, az Universidad de Chile egyetem, zenekara saját színházában játszik.
A Cerro Santa Lucia
Nagyít
A Cerro Santa Lucia

[szerkesztés] Múzeumok

A Teatro Municipal
Nagyít
A Teatro Municipal

[szerkesztés] Egyetemek

  • Pontificia Universidad Católica de Chile (Puc)
  • Universidad de Chile (U, UCh) a legpatinásabb chilei egyetem
  • Universidad de Santiago de Chile (Usach)
  • Universidad Metropolitana de Ciencias de la Educación (Umce)
  • Universidad Tecnológica Metropolitana (Utem)
A Fuente Alemana
Nagyít
A Fuente Alemana

Magánegyetemek:

  • Universidad Academia de Humanismo Cristiano
  • Universidad Adolfo Ibáñez (UAI)
  • Universidad Alberto Hurtado
  • Universidad Bernardo O'Higgins
  • Universidad Bolivariana
  • Universidad Católica Raúl Silva Henríquez
  • Universidad Central de Chile
  • Universidad de Artes y Ciencias Sociales (Arcis)
  • Universidad de Artes, Ciencias y Comunicación (UNIACC)
  • Universidad de Ciencias de la Informática
  • Universidad de las Américas
  • Universidad de Los Andes
  • Universidad del Desarrollo
  • Universidad del Pacífico
  • Universidad Diego Portales
A Szűz Mária szobor a Cerro San Cristobalon
Nagyít
A Szűz Mária szobor a Cerro San Cristobalon
  • Universidad Europea de Negocios
  • Universidad Finis Terrae
  • Universidad Gabriela Mistral
  • Universidad Iberoamericana de Ciencias y Tecnología
  • Universidad Internacional SEK
  • Universidad La República
  • Universidad Mariano Egaña
  • Universidad Mayor
  • Universidad Miguel de Cervantes
  • Universidad Nacional Andrés Bello
  • Universidad Santo Tomás
  • Universidad Tecnológica Vicente Pérez Rosales

[szerkesztés] Szabadidő

A város jelentőseb zöldterületei:

  • Parque Metropolitano de Santiago
  • Parque O'Higgins
  • Parque Forestal,
  • Cerro Santa Lucía
Sífelvonó a Valle Nevadon
Nagyít
Sífelvonó a Valle Nevadon

Modern síközpontok a várostól egy órányira:

Az ország egyik legfontosabb bortermelőhelye a közeli Maipo-völgyben található. Néhány a pincészetek közül:

Az Estadio Nacional
Nagyít
Az Estadio Nacional


Kulturális látványosságok:

  • Barrio Bellavista
  • Estación Central, a Gustave Eiffel terbezte vasútállomás
  • Estadio Víctor Jara
  • Ex Congreso Nacional
  • Plaza de Armas, tér a belvárosban
  • La Moneda palota, a kormány székhelye

Főbb labdarúgó stadionok:

  • Estadio Nacional de Chile, az 1962-es FIFA világkupadöntő színhelye
  • Estadio David Arellano
  • Estadio San Carlos de Apoquindo

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Santiago de Chile témájú médiaállományokat.
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu