Léon Foucault

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jean-Bernard-Léon Foucault (Párizs, 1819. szeptember 18. – Párizs, 1868. február 11. ) francia fizikus.

Módszert dolgozott ki az abszolút fénysebesség rendkívül nagy pontosságú mérésére. Kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására. Orvosnak tanult, de érdeklődése a kísérleti fizika felé fordult. Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a fényt és a hőt tanulmányozták. 1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben megmérte a fény sebességét, eredménye 1%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel.

Foucault 1851-ben kísérletileg bebizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Ehhez egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte. Az ilyen „Foucault-inga” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga földrajzi szélességétől függő mértékben és irányban. Foucault 1885-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, giroszkóppal végzett kísérletéért megkapta a londoni Royal Society Copley-érmét, és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett. Felfedezte az örvényáramokat, a „Foucault-áramokat”, amelyek erős mágneses térben forgó rézkorongban lépnek föl. Továbbfejlesztette a tükrös teleszkóp tükrét; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére.