Wulfila
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Wulfila (névváltozat: Ulfilas) (311 körül - 382 vagy 383) gót bibliafordító.
Előkelő gót család gyermekeként született a Al-Duna vidékén. Anyai ágon feltehetőleg Kappadókiából származó görög hadifoglyok leszármazottja volt. Harminc évesen került Konstantinápolyba, ahol az ariánus beállítottságú Nikomédiai Euszébiosz 341-ben püspökké szentelte, és a gót törzsek térítésével bízta meg. Hét éven át folytatott missziós tevékenységet, de ezután Atanarich gót vezér egyre fokozódó keresztényüldözései miatt el kellett hagynia a gót birodalmat, és számos ariánus hívével együtt a mai Bulgária területén telepedett le.
369 körül megkezdett gót nyelvű bibliafordítása, amely egyben az első germán bibliafordítás és egyben a legkorábbi gemán nyelvemlék is, töredékesen maradt fenn. Ma már csak a négy evangélium részleteinek, Pál apostol leveleinek és Nehemjá könyve egy töredékének fordítását ismerjük. Az, hogy milyen görög szöveg szolgált fordításának alapjául, még nem tisztázott. A fordítás még századokkal később is népszerű volt a gótok körében, amit az is bizonyít, hogy azok a kéziratok, amelyek e töredékeket fenntartották, jóval Wulfila halála után, az 5. században és a 6. században keletkeztek. Az 500 körül keletkezett legjelentősebb kéziratot az Uppsalában őrzött Codex argenteus tartalmazza. Wulfila teremtette meg a germán rovásírás, a görög és a latin ábécé elemeiből a gót írás alapjait is.
[szerkesztés] Források
- Teológiai kislexikon
- A Codex argenteus online kiadása
Based on work by 