Visual Basic programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Visual Basic (VB) a Microsoft cég által kifejlesztett programozási nyelv illetve fejlesztői környezet.

Az első verziója, a Visual Basic 1.0 1991-ben jelent meg Windows 3.0 platformra. A szintaxis a BASIC programozási nyelven alapul, de eseményvezérelt, korlátozott mértékben objektumorientált. A nyelv gyorsan nagy népszerűségre tett szert. A fejlesztőknek kényelmes és hatékony eszközt adott a Windows alkalmazások vizuális tervezéséhez. Könnyen tanulható volta miatt sokaknak a Visual Basic volt az első lépcső a programozás tanulásában. A Microsoft a hatékonyság helyett a gyors fejlesztésre helyezte a hangsúlyt tervezéskor. A VB kielégítő sebességet produkált (különösen a gépi kódot fordító Visual Basic 6), de a C++-szal szemben mindig alulmaradt. Ellenben nagyságrendekkel kevesebb idő kellett egy összetettebb GUI-t tartalmazó alkalmazás fejlesztéséhez VB-ben mint C++-ban. A VB nyelvi eszközei is korlátozottabbak: nem támogatja a mutatókat (hasznosak tudnak lenni C++-ban, de elsőszámú hibaforrásnak számítanak, és jelentősen rontják a program stabilitását.), nem kötelező benne a változók deklarálása, valamint nem kezeli szigorúan a típusokat. Ez a gyors fejlesztés szempontjából előnyös, viszont rontja a program hatékonyságát.

A Microsoft mindent megtett a VB gyors elterjesztéséért. Sokan használták a Microsoft előző Basic fordítóprogramját, a QuickBasicet. Az ő megnyerésükre később egy DOS alapú változat is napvilágot látott (Visual Basic 1.0 for DOS, röviden: VBDOS), ami a Windows grafikus felületet szöveges elemekkel emulált., Nyelvként támogatta a QuickBasic-et és Visual Basicet egyaránt, így lehetett vele programokat konvertálni DOS-ról Windowsra. A DOS változatot nem fejlesztették tovább.

A Visual Basicet 2002-ben felváltotta a Visual Basic .NET. A VB.NET a VB-nek egy teljesen újratervezett változata, sokak szerint inkább egy teljesen új nyelv mint egy új verzió. Ezt bizonyítja, hogy az utolsó klasszikus VB verzió (VB 6.0) és a .NET verziók között gyakorlatilag lehetetlen konvertálni programokat. A Microsoft biztosít egy konvertálóprogramot, de az csak a legegyszerűbb projektek esetén működik jól. A Visual Basic .NET egy teljesen objektumorientált .NET alapú nyelv. Gyakorlatilag egyenértékű a .NET nyelvek közül vezető szerepben lévő C#-pal (ejtsd: szi-sarp). A Visual Basic legújabb verziója a Visual Basic 2005.

[szerkesztés] A Visual Basic nyelvcsalád

A Visual Basicnek több, a "nagy" Visual Basic fejlesztőkörnyezettől független változata is megjelent az idők folyamán. Ezek nem önálló nyelvek, hanem valamely termék (Microsoft Windows, Microsoft Office) részei.

Visual Basic for applications (VBA)
Visual Basic Script
ASP

[szerkesztés] A Visual Basic kronológiája

[szerkesztés] Előnyei

Lehetővé teszi a gyors alkalmazásfejlesztést (Rapid Application Development) a GUI alkalmazások terén;
nagy előnye, hogy Microsoft termék, vagyis a legtöbb termékében valamilyen formában támogatja (a Windowsokban beépített értelmező különféle automatizálásokra, az Office-okban makrókként illetve kiegészítő funkciókra, a webszervereknél mint ASP, valamint a Visual Studioban, mint különálló programnyelvet).

[szerkesztés] Hátrányai

nem platformfüggetlen (szinte csak Microsoft termékekben van jelen),
a függősége bizonyos (nem beépített) DLL-ektől (pl. a Visual Basic 6-tal létrehozott programok nem működnek msvbvm60.dll nélkül. A Windows 98 SE előtti Windows verzióknál runtime környezetet kell telepíteni.)).
nem igazi objektum orientált nyelv, hiányzik a polimorfizmus és az öröklődés.

Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic