Szehotepibré tanítása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szehotepibré tanítása, a Kr. e. XIX. században keletkezett egyiptomi mű. Az Abüdoszban előkerült emlékkövön Szehotepibré herceg hieroglif írással írott felirata olvasható. Miután elmeséli életének néhány eseményét, rátés tanításainak előadására, amely gyermekeinek szól. A tanítás maga voltaképpen egy himnusz az akkori fáraó, III. Amenemhat tiszteletére. Fellengzős stílusban magasztalja az uralkodót, különböző istenekhez hasonlítja, többek között a Naphoz, aki fényesebben ragyogja be az országot, mint a napkorong. Lelkére köti gyermekeinek, hogy hallgassanak a tanácsaira, mert ez a boldogulás útja. Figyelmeztet arra, hogy aki fellázad a fáraó ellen, annak temetés sem jut osztályrészül, holtteste pedig a Nílusba kerül. A szöveg befejezésül felszólítja azokat, akik elhaladnak az emlékkő előtt, hogy mondják el a Halotti imát, mely az elhunyt lelke számára így biztosítja a halotti áldozatok elnyerését.
[szerkesztés] Források
Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)
