Szábor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szábor a horvát országgyűlés (a horvát sabor szó jelentése "gyűlés"). A horvát Alkotmány szerint a szábor a legfelsőbb népképviseleti szerv, Horvátország törvényhozó hatalma.
A szábor 100-160 tagból áll, a képviselőket titkos szavazással négy évre választják. Háború idején a képviselői mandátumok meghosszabbíthatók. A legtöbb szábortag (2006. augusztusában 140) megyéket képvisel, de a gyűlésben vannak kisebbségi (8) és külföldi horvát diaszpóra (4) mandátumok is.
Jelenleg (2006. augusztusában) a szábornak 152 tagja van. A szábornak egy elnöke és négy-öt, de legalább egy alelnöke van. Hovátország utoljára 2003. november 23-án tartott parlamenti választást.
A kisebbségi képviselők közül egy magyar, akit a Horvátországi Magyarok Demokratikus Uniója delegált.
[szerkesztés] Működése 1867–1918 között
Az országgyűlés élén a horvát bán állt, aki Horvátországot irányította, a báni kormányra támaszkodva. A kormány 3 fő feladatot területen hozhatott döntéseket:
- vám - általában az Osztrák-Magyar Monarchiával közösen döntöttek
- belügy - ez alatt a horvát megyék álltak a közigazgatás alsóbb szintjén
- művelődésügy
A horvát parlament, a kiegyezést követően és a Monarchia fennálása idején 42 képviselőt küldött a magyar országgyülésbe, területi és nyelvi autonomiát kapott az 1867/XXX.-as tc értelmében.
[szerkesztés] Híres horvát bánok
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 