Skylab-program
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A Skylab jelvénye | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Név: | Skylab |
| Indítás: | 1973.május 14. 17:30:00 UTC Cape Canaveral Complex 39A |
| Visszatérés: | 1979.július 11. 16:37:00 UTC Perth-hez közel, Ausztrália |
| Személyzetek: | 3 |
| Elfoglalva: | 171 nap |
| Pályán: | 2249 nap |
| Keringés: | 34,981 |
| Apogeum: | 274.6 mi (442 km) |
| Perigeum: | 269.7 mi (434 km) |
| Periódus: | 93.4 min |
| Inklináció: | 50° |
| Megtett út: | ~890,000,000 mi (~1,400,000,000 km) |
| Tömeg: | 77,088 kg |
| Skylab | |
Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Feladatai
A Skylab tudományos programjának fő feladatai a következők voltak:
- A földi erőforrás-kutatás kozmikus módszereinek kidolgozása. Információgyűjtés a geológia, a földrajz, az oceanográfia, a környezetvédelem, a meteorológia, a mezőgazdasági termelés és a halászat számára.
- A Napon végbemenő folyamatok vizsgálata a földi légkörön túlról.
- Technológiai folyamatok kísérleti vizsgálata az űrrepülés körülményei között.
- Különféle felszerelések, eszközök kipróbálása hosszú időtartamú repülésekhez.
Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson.
A földi erőforrás-kutatás szempontjából a Skylab legfontosabb műszerei voltak:
- multispektrális fotokamera egység,
- a Földet fényképező kamera,
- univerzális infravörös spektrométer,
- spektrozonális letapogató rendszer,
- mikrohullámú sugárzás- és magasságmérő.
Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcserefolyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.
A fölvitt műszerek segítségével az űrállomás fedélzetérõl csillagászati megfigyeléseket is végeztek. Ezeket két csoportba oszthatjuk: a teleszkóp egységben elhelyezett Nap megfigyelő berendezésekre és az asztrofizikai célú műszerekre. A kutatási tervek összeállításánál figyelembe vették, hogy milyen mérések nem végezhetők el a Földről. Így kerültek fel a Nap megfigyelését végző mûszerek is, melyek lehetővé tették a Nap nyolchónapos intervallumban történő vizsgálatával csaknem valamennyi napjelenség tanulmányozását. A különböző technológiai vizsgálatok során egyes anyagfajták viselkedését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A kísérleti berendezések lehetővé tették az égés keletkezésének, terjedésének megfigyelését, a fémolvadékoknál a különböző komponensek viselkedésének, keveredésének, diffúziójának, kristályosodásának vizsgálatát. A világűrben lehetőség nyílt nagyon finom eloszlású és szabályos kristályszerkezetű anyagok előállítására.
[szerkesztés] Leírás
Az űrállomás testét a Saturn-5 hordozórakéta S-IVB harmadik fokozatából alakították ki. Ezt egészítették ki a felső részen egy dokkoló egységgel, és egy naptávcsővel, melynek szerkezetét egy Apollo holdmodul alapján építették meg. Az űrállomás teljes tömege 90 t, hossza 36 m, szélessége (napelemek nélkül) 6 m, hermetikus térfogata pedig 330 m3.
[szerkesztés] Repülés
A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn-5 rakétával. 450 km magas, 56° hajlású pályára állt. Indításkor leszakadt az egyik napelemtábla, és megsérült a hővédő burkolat. Későbbi űrséták során ezt kijavították.
Az 1973-1974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott.
Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc.
A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.
[szerkesztés] A Skylab személyzetei
| Küldetés | Űrhajósok | Indulás | Visszatérés | Időtartam |
|---|---|---|---|---|
| Skylab–2 | Charles Conrad Joseph Kerwin Paul Weitz |
1973. május 25. | 1973. június 22. | 28 nap |
| Skylab–3 | Alan Bean Owen Garriott Jack Lousma |
1973. július 28. | 1973. szeptember 25. | 59 nap |
| Skylab–4 | Gerald Carr Edward Gibson William Pogue |
1973. november 16. | 1974. február 8. | 84 nap |
[szerkesztés] Az Egyesült Államok emberes űrprogramjai
| Az Egyesült Államok emberes űrprogramjai |  |
||
| Előző program: Apollo | Következő program: Apollo-Szojuz | ||
| Mercury | Gemini | Apollo | Skylab | Apollo-Szojuz-program | Space Shuttle | Nemzetközi Űrállomás | Orion | |||
Based on work by 