Régészet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi pl. az egyiptológia és az asszírológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.
[szerkesztés] A régészet módszerei és fő területei
A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.
A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:
Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül pl. a népvándorlás-kor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő-középkor régészete).
[szerkesztés] Fő régészeti korszakok
- Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) - Európában kb. az i.e. 10. évezredig
- Mezolitikum (Átmeneti kőkor) - Európában kb. az i.e. 10. évezred és i.e. 8. évezred között
- Neolitikum (újkőkor vagy csiszolt kőkorszak) - Európában kb. i.e. 8. évezred - i.e. 5. évezred
- Rézkor - Európában kb. i.e. 5. évezred - i.e. 3. évezred
- Bronzkor - Európában kb. i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred
- Vaskor - Európában az i.e. 1 évezred folyamán
- Római kor - a Kárpát-medencében 1. század - 5. század
- Népvándorlás-kor - 5. század - 9. század
[szerkesztés] Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:
Magyarország
- Szeleta-barlang (paleolitikum)
- Istállóskő (paleolitikum)
- Körös-kultúra (neolitikum)
- Lausitzi kultúra (bronzkor)
Más európai területek
- Kelet-Európa
Ázsia
- Közel-Kelet
- Kebara-kultúra, Izrael és Jordánia (paleolitikum)
- Zarzi-kultúra, Irak (paleolitikum)
- Natúf-kultúra, Palesztina és Jordánia (mezolitikum)
- Kerámia előtti neolitikus A-kultúra, Palesztina, Jordánia, Szíria és Irak (neolitikum)
- Közép-Ázsia
- Botaji kultúra, Kazahsztán (rézkor)
Afrika
Amerika
Based on work by 