Ré titkos neve
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ré titkos neve, a Kr. e. XIII-XII. századból származó, hieratikus írással lejegyzett egyiptomi elbeszélés. A mű egy Torinói papiruszon maradt ránk. A történet szerint Ré napistennek volt egy titkos neve, amelyet még az istenek sem ismertek. Ízisz, a nagy varázserővel rendelkező istennő elhatározta, hogy megtudja a nevet. Földből egy férget alkotott, s odatette arra az útra, ahol Ré szokott járni. Amikor a Napisten legközelebb arra járt, a mérges féreg megszúrta. A méreg szörnyű szenvedést okozott a Napnak, tagjai a forróságtól lángoltak, de közben mégis a fázástól didergett. Ízisz megígérte Rének, hogy ha elárulja a titkos nevét, megszabadítja kínjaitól. Az istenség erre egy himnuszt mondott el, amely saját tetteit és nagyságát ecsetelte, ebbe belefoglalta néhány nevét is, de Ízisz tudta, hogy az igazi név nincs köztük. Az isten szenvedése folytatódott, s mikor már nem bírta tovább, elárulta titkos nevét az istennőnek.
A titkos istennevekkel kapcsolatos mágikus elképzelések más keleti vallásokban is kimutathatóak. Ez az elbeszélés eredetileg varázsszövegnek készült, s feladata az volt, hogy a kígyók, skorpiók, stb. marása ellen védelmet nyújtson.
[szerkesztés] Források
Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)
Based on work by 