Nyárádszereda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): falu a mai Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hat társközsége van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa és Vece.

[szerkesztés] Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis-és Nagynyárád összefolyásánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét szerdai napokon tartott vásárairól kapta.

[szerkesztés] Története

1493-ban Zerda néven említik. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én, szobra a főtéren, majd a templomban állt 1998-óta újra a főtéren található. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, három országos vására volt. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. A községközpontnak 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Református temploma a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.
A katolikusok számára 1928-ban kápolna épült, mely később az unitáriusoké lett.
Római katolikus templomát 1960-ban egy lakóházból alakították ki.