Nerviusok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nerviusok (latinosan Nervii) az egyik leghatalmasabb belga törzs volt a Scheldt folyótól keletre észak-kelet Galliában a Kr. e. 1. században. Létrejöttüknek és pusztulásuk pontos időpontja ismeretlen. A nerviusok legharciasabb belga törzsek egyike.
Kultúrájuk spártai volt, szándékosan nem fogyasztottak alkoholt és egyéb hasonló luxuscikket, mert úgy gondolták az elmének tisztának és bátornak kell maradnia. A fennmaradt források azt bizonyítják, hogy semmi fajta kereskedést nem folytattak, ami arra enged következtetni, hogy nem használtak pénzt és valószínüleg nem volt gazgad, feljett nép.
A Nervii törzs annak a belga szövetségnek a tagja volt, amely ellenállt Julius Caesarnak Kr.e. 57-ben. A szövetség felbomlása után néhány törzs megadta magát, a Nervii Boduognatus vezetése alatt valamint Atrebates és Viromandui segítségével nagyon közel kerültek Caesar legyözöséhez. Elrejtöztek az erdöben és megtámadták a közeledö római csapatokat a Selle (észak Franciaország) folyónál. Támadásuk annyira meglepetésszerü volt, hogy néhány rómainak még arra sem volt ideje, hogy akár a sisakját feltegye. A meglepetés ereje védtelenné tette a rómaiakat. De Caesar pajzsot ragadott, a csapatok elejére vounlt és rendezte sorait. Két légió, akik hátul örizték a szállítmányt szintén elöre nyomultak és segítettek a csata kimenetelét eldönteni. Caesar azt mondta a Nervii törzs szinte teljesen megsemmisült a csatában és bátorságukért megérdemlik, hogy hösöknek nevezzék öket.
Amikor az Ambiorix és a Eburones törzsek Kr.e. 53-ban fellázadtak a megmaradt Nervii törzs a felkeléshez csatlakozott és Quintus Tullius Cicero légióját ostromolták egészen addig míg Caesar személyesen ki nem mentette öket.
A Nervii törzs fövárosa Bagacum (Bavay) volt.
Minden fentemlített adat Julius Caesar "A Gall Háború" címü müveböl származik. Valószínüleg Caesar szemszögéböl nézve néhány adat az ö hírnevét hivatott nagyobbítani, de az alap információ tényként kezelhetö.
Based on work by 