Vita:Negyedik dimenzió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az "észak/dél" etc. földrajzi ihletésű irányokat törölném, az északi sarkon pl. nincs észak-dél (mindenfelé dél van), de szélességdimenzió ott is van. Bár érthető, de azért pontatlan. Most nem jut eszembe, mivel lehetne helyettesíteni. Talán bal/jobb (ezeknek a fogalmaknak fizikai értelmezése is van, nemcsak földrajzi, ld. A józan ész furcsaságai c. könyvet). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 8., 09:42 (CEST)

Én tulajdonképpen a matematika kategórai besorolást nem tartom indokoltnak, abban az értelemben, ahogy a magyar wikin a matematikát értjük. Leginkább a "népszerű matematika", vagy a kultúra kategóriába kéne tenni. Mindazonáltal megértem az angolokat, mert ott nincs olyan éles határvonal matematika és népszerű matek között mint nálunk. (Pl., de ezt csak Gubbnak mondom volt olyan tanárom, aki az "Obádovics"ot nem tartotta matematikának. Én viszont néha azt gondolom, hogy a hagyományos illetve történeti szemlélet annyira kiveszett a matematikaoktatásból, hogy a tanárok többsége igaziból nem is tudja mit is tanít, "mire tanít" az algebra vagy az analízis. Ezt sokan Bourbaki rovására írják, és tevékenységét károsnak tartják, de én nem hiszem, hogy ne lehetne ésszerű módon ehez a dologhoz viszonyulni.) Mozo 2006. április 8., 10:13 (CEST)

Obádovicsot nem tartotta matematikának? Ez ugye egyetemi tanár volt, vagy ma már nem él (mert a kettő együtt nem lehetséges, a gimnazisták rövid úton elintézik egy este, egy sötét utcában az olyan tanárokat, akik az Obádovicsot nem tartják matematikának. Az egyetemisták, azok mások, bármit kibírnak, megeszik a százéves cipőtalpat is két percnyi főzés után.)? De komolyra fordítva a szót, e kategóriaügyben nincs véleményem, hacsak a "nekem mindegy"-et nem tekintjük annak. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 8., 10:23 (CEST)

Énszerintem azért való a Matematika kategóriába, mert végtére is az indukció elvével (vö. dimenziós analógia) jutunk el a negyedik térdimenzió fogalmához, és ez szerintem a matematikai eszköztár részét képezi, éppúgy, ahogyan más, tipikusan matematikai fogalmakat (kör, egyenes, sík stb.) létrehoztunk. Fizikai valóságalapja mindenesetre nem sok van (vagy ha van is, nem könnyen bizonyítható), tehát a matematikába biztosan jobban illik, mint a fizikába. (Ha Obádovics nem matematika, akkor valószínűleg Arkhimédész és társai sem a matematikát alapozták meg, hanem valami mást…)

Más: Elég sajátos dolog, hogy a szélességi körök kisebbednek a sarkok felé, a hosszúsági körök viszont nem, mert metszik a sarkokat, és nincs nekik "Keleti-sarkuk" meg "Nyugati-sarkuk", de ez mégiscsak a térképészet problémája, nem a matematikáé; az egész csupán konvenció. – Valószínűleg az a fogalom lenne ideális, ami nem a sarkok felé mutató északot vagy délt jelzi, hanem a szélességi körökre merőleges irányok mentén mutat kvázi-észak és kvázi-fél felé, de ennek tárgyalása nem ebbe a cikkbe tartozik. (Mi több, lehetne beszélni arról az irányról is, ami nem simul rá a Föld gömbfelületére, hanem érintő módján elpattan róla a nagy világegyetembe, meg lehetne beszélni az egyes csillagászati egységek forgásáról és keringéséről, amelyek szintén befolyásolnák ezt, de ezekbe talán nem kéne belemenni.) Ha majd valaki cikket ír a földi hosszúságról és szélességről, abban lehetne írni erről, és azt lehetne belinkelni ide pontosítás végett. Adam78 ✉ 2006. április 8., 16:40 (CEST)

Az említett tanár középiskolában tanított, bár a szemlélete teljesen a formális matematikára épült. Valóban nem maradt a suliban, mert most a Fazekesban tanít :) Elég nagyban hozzájárult, hogy megszerettem a matekot. Az Obádovics definíciói egyébként tényleg nem túl korrektek, de legalább "görcsölés" nélkül, emberien betekintést nyújt a felsőbb matematika rejtelmeibe. Szerintem mindkét felfogásnak egymás mellett kell élnie. Mivel a matematikai tevékenység főleg modellezés-dedukció-falszifikáció-modellezés-..., ezért az intuíció jelentős szerepet kap, mág ha ezt el is akarjuk titkolni. Másrészt az indukció szelleme teljesen idegen a matematikusoktól és csak a távoli jövő matematikfilozófiai eredményei sarlakhatják őket arra, hogy azt elfogadják -- ha egyáltalán ... Az n dimenziós tér szerkezetének feltárásában inkább a kombinatorikai modellek (kombinatorikus geometria) játszanak fontos szerepet, de ez már megint deduktív megközelítés.

Mi több, lehetne beszélni arról az irányról is, ami nem simul rá a Föld gömbfelületére, hanem érintő módján elpattan róla a nagy világegyetembe, meg lehetne beszélni az egyes csillagászati egységek forgásáról és keringéséről, amelyek szintén befolyásolnák ezt, de ezekbe talán nem kéne belemenni.

Pont ezért értelmetlen a kelet-nyugat, ... fogalmakat a cikkben használni. Az euklideszi geometria emberi léptékekkel dolgozik. Ha egy alaktalan szobába bezárnak, függetlenül a fizikai térben elfoglalt földrajzi helytől, a szélesség, magasság, mélység dimenziókat, a bal-jobb, fel-le, előre-hátra iránypárok jelölik ki, az emberi test helyzetétől függően. Nem szükséges az objektivitás (az emberi fajtól való függetlenség) látszatát úgy fenntartani, hogy földrajzi irányokra hivatkozunk, a geometria igenis emberi tudomány (míg a kvantummechanika az elektonok "fajának" tapasztalataiból táplálkozik :).Mozo 2006. április 9., 09:32 (CEST)

Kijavítottam a cikket. Persze lehet belátásotok szerint tovább javítani. Adam78 ✉ 2006. április 9., 13:41 (CEST)