Lobbizás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A lobbizás a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését, stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek (de facto a demokrácia és a kapitalizmus) adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés. A lobbi egy szakma, és egyben egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz is, szakemberei a lobbisták. Magyarországon ma (2006) lobbistaképzés (lobbi szakértő) kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetemen folyik.

Tartalomjegyzék

1 Szabályozás
2 A kommunikációban: Public Affairs (PA)
- 2.1 Feladatai
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Szabályozás

Magyaroszágon a lobbitevékenységet a 2006. évi XLIX. törvény szabályozza. (szövegét lásd a vitalapon)

[szerkesztés] A kommunikációban: Public Affairs (PA)

(társadalmi kapcsolatok) egy vállalat, vagy intézmény, szervezet érdekérvényesítő tevékenysége. Ez a tevékenység minden olyan döntéshozó vagy hatósági jogkörrel felruházott szervezet, testület vagy személy felé irányulhat, amelynek, vagy akinek a döntése hatással lehet a vállalat, vagy intézmény életére. Szorosan kapcsolódik a lobbizáshoz, de azon valamivel túlmutat.

[szerkesztés] Feladatai

Problémák/témák kataszterének elkészítése
Fontossági sorrend felállítása
A döntéshozói lista összeállítása
A meglévő kapcsolatok feltérképezése
A kapcsolatrendszer hiányosságainak feltérképezése
A témák és a kapcsolatrendszer összerendezése
Mindenre kiterjedő adatgyűjtés, melyből következőleg
- Az álláspont közérthető megfogalmazása
- Szövetségesek gyűjtése
- Döntéshozói lista felhasználása /sokoldalú megközelítés/
- Üzenetek személyes és sajtón keresztül történő eljuttatása