Kisújfalu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kisújfalu (szlovákul Nová Vieska): falu Szlovákiában, a történelmi Felvidéken, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Párkánytól 23 km-re északnyugatra fekszik. A község részét képezi még Arad település (30 ház), valamint a kataszterileg nem, de közigazgatásilag a községhez tartozó Réva település (12 ház).
1910-ben 881, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
2001-ben 799 lakosából 703 magyar és 91 szlovák volt. 2004-ben 781 lakosából nemzetiségi megoszlása: 90% magyar és 10% szlovák.
Felekezeti megoszlás: református falu, evangélikus és baptista kisebbséggel, s kb. 10%-nyi római katolikus hitvallású lakossal.
[szerkesztés] Fontosabb történelmi dátumok, események
-
- 1233 Első írásos emlék a faluról egy adásvételi szerződésben, melyben "Ösztövér" néven szerepel (valószínűleg a mai Ivanics tag alatt a patak jobb partján)
- 1263 ismét említés történik a településről egy földcserével kapcsolatban; ekkor a Hontpázmány nembéli András birtokolja
- 1347 Önkényeskedés és területfoglalás a szomszéd településeken
- 1394 Köbölkúti György lerombolja Forgács János ösztövéri birtokát
- 1437 "Újfalu" néven említik Zsigmond király várlistáján - a települést északról mocsár nyugatról erdő határolja
- 1531 A Báthoryak birtoka négy portával
- 1570 Az esztergomi török szandzsák összeírásában - lakatlannak tüntetik fel
- 1601 Már „Kisújfalu” néven lényegében a mai helyén 1½ portával
- 1647 A Keglevichek birtoka 3½ portával
- 1650 táján a reformációhoz csatlakozik Farnadi Hencz András a lelkipásztora
- 1664 A török adóösszeírás 60 fejadófizető személyt említ (15 éven felüli férfit) 39 háztartással
- 1683 A Bécs alól visszatérő lengyel seregek feldúlják
- 1696 A Pállfyak birtoka 93 lakossal - Bottyán bírja zálogbirtokként
- 1705 II. Rákóczi Ferenc visszaadja a templomot a református hívőknek
- 1710 A kurucvilág vége - pestisjárvány tizedeli a község lakosait
- 1715 Országos összeírás: 16 háztartás
- 1731 Bél Mátyás „Notitia Comitatis Strigoniensis” című művében érdekességként a község határában lévő "úszó szigeteket" említi
- 1766 Népszámláláskor már 90 adófizető háztartása van 222 családtaggal
- 1768 Mária Terézia Urbáriuma
- 1787 Református iskola újraindítása és a templom újraépítése, 70 háztartás 476 lakossal
- 1819 A mocsár lecsapolása
- 1828 Országos összeírás: 80 háztartás 605 lakossal
- 1850 Vasútvonal megépítése
- 1869 Népszámlálás - 739 lakosa van
- 1874 Tűzvész, 10 házon kívül leég az egész falu (a község krónikája is ekkor pusztul el)
- 1880 Önkéntes tűzoltó szervezet megalakulása (753 lakos)
- 1914-1918 Az első világháborúnak 26 halottja van községünkben, Kisújfalu Csehszlovákia részévé válik
- 1937 Magyarországhoz csatolják
- 1945 A II. világháborúban 31 személy veszti életét és 4 ház dől romba. A község ismét Csehszlovákiához tartozik
- 1947 Deportálás és kitelepítés 60 családot, 200 személyt érint
- 1949 Termelőszövetkezet létrehozása
- 1993 Csehszlovákia kettéválása után Szlovákia része lett
A község történetéről a „Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig” című könyvben, valamint a „Mint tudomány vásárjába...” című könyvekben talalhatók bővebb információk. Forrás: Kisújfalu hivatalos honlapja
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
Based on work by 