Kettő meg kettő öt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A „kettő meg kettő öt” (vagy „2 + 2 = 5”) kifejezés egy szűkszavű és élénk bemutatása a nem logikus kijelentéseknek, főleg az olyanoknak, melyek egy ideológia meghatározásához valók. Gyakori használata George Orwell 1984 című regényéből származik (harmadik rész, második fejezet), ahol az igaz matematikai állítással van szembeállítva: „kettő meg kettő négy.” A mű főhőse, Winston Smith használja az állítást arra, hogy eldöntse annak a lehetőségét, hogy az állam ki tudja-e jelenteni tényként, hogy „kettő meg kettő öt”. Azon gondolkodik, hogy ha mindenki elhiszi, akkor igazzá válik-e.
Orwell nem az 1984 című regényében fogalmazza meg először a gondolatot. A BBC Indiába sugárzó propagandarészlegénél töltött ideje alatt alkalma volt megismerni és figyelemmel követni a náci propaganda módszereit. Looking Back on the Spanish War című esszéjében már 1943-ban (más források szerint 1942-ben), tehát mintegy 5 évvel az 1984 című regénye előtt így ír:
- „A náci elmélet [...] kifejezetten tagadja, hogy létezne olyan, hogy »igazság«. [...] Ennek a fajta gondolkodásnak egy olyan rémisztő világ megteremtése a célja, melyben a Vezér, vagy egy uralkodó klikk nemcsak a jövőt de a múltat is az ellenőrzése alatt tartja. Ha a vezér azt állítja, hogy ez és ez az esemény »soha nem történt meg« – nos, akkor soha nem történt meg. Ha azt mondja kettő meg kettő az öt – akkor kettő meg kettő az öt. Egy ilyen jövő lehetősége rémisztőbb számomra a bombáknál is [...]”
A 2 + 2 = 5 egy zeneszám címe is a Radiohead együttes hatodik albumán, a Hail to the Thiefen.