Ipuwer intelmei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ipuwer intelmei (modern cím), feltehetőleg a Kr. e. 2200-as években keletkezett egyiptomi mű. Az intelemirodalom tárgykörébe tartozik, ránk egy XIX. dinasztia korabeli papiruszon maradt meg, nyelvezetéből és tartalmából azonban világos, hogy sokkal korábban íródott. Keletkezésének korát egyes kutatók a Középbirodalom felbomlásának idejére (Kr. e. XVIII. század) teszik, a benne leírt történelmi helyzet azonban inkább az Óbirodalom felbomlása utáni időszakra utal. A szerző előkelő tisztviselő lehetett, aki meglehetősen gyűlölködő hangvételben írja le azt a hatalmas népmozgalmat, amely az Óbirodalom felbomlásához vezetett. A műben hosszabb mondatok aligáalig fordulnak elő, stílusa szaggatott, indulatokkal teli. Mivel a kézirat töredékes, azt, hogy kihez intézi intelmeit Ipuwer, nem lehet megállapítani. Elképzelhető, hogy a felkelők által trónra emelt fáraóhoz intézi szavait, aki képtelen úrrá lenni a zűrzavaron. Az azonos mondatkezdő szavak alapján a mű öt szakaszra tagolható.
Az elsőben az ország közállapotának szemléletes leírását találjuk: „Bizony a Nílus kiárad, de nem szántanak neki. Minden ember így szól: nem tudjuk, mi fog történni az országban..." "...Bizony az ország megfordul, ahogy a fazekaskorong teszi ...A házak úrnői így szólnak: Ó, bárcsak lenne mit ennünk."
A másodikban, amelyben a régi királyi hatalom összeomlását írja le, így szól: „Íme olyan dolgokat tesznek, amilyenek sohasem történtek. A nyomorultak elhurcolták a királyt."
A harmadikban a felkelők megsemmisítését követeli, és a vallásos kötelességek teljesítésére inti hallgatóját. Ennek ellenére a Napistent is vádolja, hogy megengedte ezt a szörnyűséget: „Hol van Ő ma? Talán alszik Ő? Íme, nem látni hatalmát..."
A negyedik rész éles ellentétet képez az előző részek borzalmaival szemben, hisz minden átmenet nélkül idilli képet varázsol elénk, amelyben felidézi a számára eszményi bukott államrendszert: „Oly szép azonban az, amikor az emberek karjai piramisokat építenek, tavakat ásnak, hogy ligeteket telepítsenek fákból az istenek számára."
A papirusz vége hiányzik, s ezért az ötödik rész tartalmát nem lehet biztosan meghatározni. Ipuwer műve mindenekelőtt Haheperrészeneb munkájával, illetve az Amenemhat intelmeivel mutat formai-tartalmi hasonlóságot, sőt több helyen szó szerinti egyezéseket is.
