Horemhebet az istenek királlyá teszik
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Horemhebet az istenek királlyá teszik (modern cím), Kr. e. 1334 körül keletkezett óegyiptomi hieroglif írású felirat, amely Horemheb fáraó egyik, ma a torinói múzeumban őrzött szobrán maradt fenn. Horemheb egyszerű katonaként kezdte pályafutását, majd mint a hadsereg főparancsnoka, Ehnaton utódai alatt Egyiptom teljhatalmú kormányzója lett. Eje fáraó halála után fáraóvá koronáztatta magát. Mivel törvényes joga a trónra nem volt, ezért mítikus formába öltöztette hatalomra jutását. Vagy ő, vagy egy udvari költő a szerzője a koronázást megörökítő eseménynek, amely a mítoszok nyelvén mondja el az eseményt. A hagyományos dicsőítő jelzők után a szöveg horemheb kormányzói tevékenységét ecseteli. a fő rész a koronázás leírása rendkívül eleven: Hórusz isten elhatározza, hogy trónra emeli fiát, Horemhebet, s ő maga kíséri el Thébába a legfőbb isten, Ámon elé. A szöveg tetőpontja, amikor a hatalom szentesítéseként az isteni Ureusz kígyó elhelyezkedik Horemheb homlokán. A befejező rész az istenek és a nép ujjongását örökíti meg. A szöveg az egyik legelső emléke annak a historiográfiai eljárásnak, amely a szövegbe előszeretettel sző hosszabb novellisztikus részeket, illetve közvetlenül is szerepelteti az isteneket, akik nem csak tétlen, távoli szemlélői a cselekménynek, hanem aktív résztvevői annak.
Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).