Grassalkovich Antal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Grassalkovich Antal, báró, majd gróf (Ürmény, 1694. március 6. – Gödöllő, 1771. december 1.): >királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Családja
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája

A Nyitra vármegyei Ürményben született. Édesapja Grassalkovich János, édesanyja Egresdy Zsuzsanna volt. Tanulmányait 1705-1711 között végezte - egy év kivételével, amikor a nagyszombati jezsuita gimnáziumba járt - a nyitrai piaristáknál végezte. 1715-ben ügyvédi vizsgát tett. Jogi tanulmányai végeztével fényes hivatalnoki karriert futott be. 1716. november 29-én a Magyar Királyi Udvari Kamara kinevezte budai kerületéhez ügyvédnek Budára. 1720-ban királyi jogügyi igazgató, 1724-től udvari tanácsos, 1727-től az Újraszerzeményezési Bizottság elnöke. 1731-től 1748-ig személynök, 1748-tól kamaraelnök. 1736-ban bárói, majd 1743-ban grófi rangot kapott. 1751-től koronaőr. Később valóságos belső titkos tanácsos és főlovászmester lett. Hatalmas birtokokat szerzett a Duna-Tisza közén (Gödöllő, Hatvan, Bag) és a mai Budapest területén (Szentlőrinc puszta). Az 1741-es országgyűlésen közreműködött abban, hogy a rendek megszavazták a katonai segítséget Mária Teréziának, valamint Lotharingiai Ferencet elismerték kormányzótársnak. Grassalkovich Arad, majd Nógrád vármegye főispánja is volt. Birtokain jelentős mértékben előmozdította a magyarországi német telepítést. Gödöllőn és Hatvanban kastélyt, Máriabesnyőn zárdát építtetett.