Erümanthoszi vadkan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az erümanthoszi vadkan a görög mitológiában egy hatalmasra nőtt vadkan, amely rettegésben tartotta az árkádiai erümanthiai hegyek lakóit.
Héraklész harmadik munkája volt kapcsolatban a vadkannal. Eurüsztheusz király adta a nagy hősnek azt a feladatot, hogy élve vigye színe elé a vadkant. Égve a vágytól, Héraklész útra kelt, és út közben úgy döntött, hogy megpihen egy kentaur barátjánál, Pholosznál. A kentaur vacsorával kínálta, ám mivel a kentaurok nyersen eszik a húst, Pholosz megfőzte azt Héraklésznak. A nagy hős azonban inni is szeretett volna valamit a húshoz, így megkérdezte barátját, hogy akad-e a háznál bor. Pholosz azt válaszolta, hogy csak egyetlen üveg bora van, de az Dionüszosz isten szent ajándéka a kentauroknak. Héraklész mégis addig erősködött, hogy Pholosz megbontotta az üveg bort, aminek erős illata hamar belengte a környéket. Az itt élő kentaurok megérezték a bor illatát, és őrült haragra gyúltak, hogy ki merte megbontani szent ereklyéjüket. Köveket és vaskos ágakat vettek magukhoz, és hamarosan elérték Pholosz házát, amit elkezdtek ostromolni. Héraklész nyílzáporral válaszolt. A kentaurok bemenekültek a közeli Kheirón barlangjába, aki Héraklész tanítómestere volt. Az egyik nyíl megsebezte Khirónt, és mivel a Hidra vérébe volt mártva minden vessző, így hamarosan meghalt. Mikor a kentaurok elmenekültek, már Pholosz sem élt, ugyanis elejtett egy nyílvesszőt, ami felsértette a lábát.
Héraklész az önvád hevében indult útnak a vadkan tanyájához. Kicsalta az erdőből a vadat a hegycsúcsok hófedte vidékére, és ott egy lavinába lökte a vadkant, majd rávetette magát és addig birkózott vele, míg az állat el nem fáradt. Ekkor a nagyerejű hős vállára vette, és Eurüsztheusz tróntermébe vitte a vadkant, aki rémültében egy nagy vázába bújt, és úgy kérte Héraklészt, hogy vigye onnan a vadat.
Based on work by 