Dimitrie Cantemir
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dimitrie Cantemir (1673. október 26. – 1723), Moldva fejedelme, román író, filozófus, földrajztudós, történész, nyelvész, politikus
Silişteniben született (Huşi-tól délre). 15 éves korában túszként került Konstantinápolyba, az apja hűségét biztosítandó a Porta iránt.
Apja halála után, 1693-ban Moldva fejedelmévé választották, de a Porta nem ismerte el. 1695-től Antioh nevű bátyja lett az uralkodó, őt képviselte Konstantinápolyban. Feleségül vette Şerban Cantacuzino lányát, Casandrát, akitől több gyermeke született, köztük a jövendő orosz költő és diplomata rus Antyioh Dmitrijvics Kantemir (1709–1744).
1710-ben a törökök – bizalmuk jeléül — trónra emelték, de az új uralkodó 1711-ben titkos egyezséget között Nagy Péterrel a török alóli felszabadulás reményében, és csatlakozott Nagy Péter törökellenes hadjáratához. A török győzelem után nem tudott visszatérni Moldvába, így Oroszországba emigrált. 1723-ban Harkovban halt meg.
[szerkesztés] Fő művei
- Divanul sau gâlceava înţeleptului cu lumea, 1698 (A díván avagy a bölcs vitája a világgal)
- Istoria ieroglifică, 1703-1705 (Hieroglifikus történelem)
- Hronicul vechimei a roman-moldo-vlahilor, 1719-1722 (A románok - moldvaiak - oláhok régmúltjának története)
- Incrementa atque Decrementa Aulae Otomanicae 1714-1716 (A török birodalom növekedése és csökkenése)
- Descriptio Moldaviae, 1714-1716 (Moldva leírása)
Based on work by 