Cernavodă
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cernavodă (törökül Boğazköy) város Románia Konstanca megyéjében (judeţ), Dobrudzsában. Lakossága 2005-ös adatok szerint 19 890.
Neve a "fekete víz" jelentésű bolgár černa voda (cirill írással черна вода) jelzős szerkezetből ered.
[szerkesztés] Története
A várost az ókori görögök alapították a Kr. e. 4. században Axiopolisz néven, állomásnak a dákokkal folytatott kereskedelemhez.
A Konstanca-Cernavodă vasútvonal 1860-ban nyílt meg a Török Birodalom fennhatósága idején.
A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán Anghel Saligny tervei alapján.
A városról kapta a nevét a Kr. e. 4000 és 3200 közt, a rézkorban a Fekete-tenger partvidékén, a Bug és a Duna folyóknál virágzó Cernavodai kultúra.
[szerkesztés] Gazdasága
A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Cernavodăi Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10 százalékát szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.
Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Cernavodătól indul és Agigeáig, illetve Năvodariig fut.
Cernavodă környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.
[szerkesztés] Társadalmi problémák
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 