Burgundok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Burgundok, germán nép, amely az 1. században jelent meg a baltikumi Burgundarholm-szigeteken (ma Bornholm). Az 1. és a 2. században a Alsó-Visztulától nyugatra éltek, s a 3. század közepén jelentek meg a Felső- és a Közép-Majna vidékén. Gundahar vezetésével 400 körül a Rajna-Majna középső folyásánál telepedtek le, és megalapították fővárosukat, Wormsot. A várost a római hadvezér, Aetius által odahívott hunok pusztították el 436-ban. A továbbvándorló burgundok 443-ban letelepedtek a Rhone és a Saone mentén, és megalapították a Burgund Királyságot. 534-ben a frankok legyőzték őket, s beolvasztották a területüket a birodalmukba. A Frank Birodalom 9. századi felbomlása után független királyságot hoztak létre, amely 1032-ig állt fenn, ekkor II. Konrád német-római császár szerezte meg.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.
