Borosjenő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borosjenő (románul Ineu): város a mai Romániában Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.
[szerkesztés] Története
Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. 1564-ben elfoglalják a törökök. 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét elfoglalta a török, majd 1693-ban foglalják vissza. Ma négy saroktornyos várkastély látható, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a 15 éves háborúban pusztulhattak el. Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve. 1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román, 1126 magyar, 182 cigány és 85 német.
Based on work by 