Az alexandriai világítótorony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alexandriai világítótorony i.e. III. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Pharos szigeten. Először mint a kikötőt jelző szimbolúm, később világítótorony lett belőle.

Magasságát 115 és 135 méter magasra becsülik, és sokáig a föld legnagyobb ember által készitett építménye volt. Sidoni Antipáter a világ hét csodái közé sorolta.

[szerkesztés] Építésének a története

Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, a hajókra nézve, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése.

Kr.e. 290 körül Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, Ptolemaiosz Philadelphus fejezte be.

A világító torony terveit Sostratus, (Σώστρατος Κνίδιος)Euklides kortársa rajzolta meg. A legenda szerint ptolemáiosz megtiltotta Sostratusnak, hogy a nevét megemlítse a saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Sostratus, Dexiphanes fia a Cnidiai, felejánlom ezt az alkotást a Hajozó Isteneknek és azoknak akik behajozzák a tengereket”. Ez így nézett ki görögül:

ΣΟΣΤΡΑΤΟΣ ΔΕΞΙΦΑΝΟΥ ΚΝΙΔΙΟΣ ΘΕΟΙΣ ΣΩΤΕΡΣΙΝ ΥΠΕΡ ΤΩΝ ΠΛΩΙΖΟΜΕΝΩΝ

[szerkesztés] A világítótorony leírása

A világítótorony, Martin Heemskerck festménye

Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni:a talapzat legalsó színt, egy négyzet alakú emelet, amely 55.9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. (Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére.) A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt, a harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne amelynek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni éjjel pedig tűz jelezte a hajósoknak az útat.

A torony tetején eegy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Posszeidont a tengerek istenét ábrázolte, mások szerint Zeuszt a főistent.

A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken is, ahogyan manapság is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel, személyek arcképével díszíteni.

[szerkesztés] Pusztulása

A világítótorony egy római érmén. Kibocsátotta Commodus,Római hadvezér Kr. u. 189-ben

i.sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében.1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, QaitbayKözépkori erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy XIV. századi földrengés végleg lerombolta a vilógítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben.

A világítótoronyról a legtöbb információt egy arab utazó, Abou-Haggag Al-Andaloussi hagyta az utókorra, segítséget nyújtva a modern régészeknek az épület rekonstrukciójában.