AS–203

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**AS–203**
Küldetés jelvény

Küldetési adatok
Küldetés neve:	Apollo–Saturn–203
Hívójelzés:	AS–203
Indítás:	1966. július 5. 14:53:13 UTC Cape Canaveral 37B
Visszatérés:	1966. július 5. ~20:53:00 UTC
Időtartam:	~6 óra
Keringések:	4
Apogeum:	212 km (131.7 mi)
Perigeum:	183 km (113.7 mi)
Periódus:	88.5 perc
Inklináció:	31.94°
Megtett távolság:	~161.872 km (~100.583 mi)
Tömeg:	26.552 kg
AS–202

Az AS–203 (Apollo–Saturn–203) az amerikai Apollo-program második személyzet nélküli repülése. A Saturn-1B hordozórakéta próbája.

Tartalomjegyzék

1 Célok
2 Felkészülés
3 Külső hivatkozások
- 3.1 Magyar oldalak
- 3.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Célok

Az AS-203 repülés fő célja a súlytalanság következményeinek a vizsgálata volt az S-IVB tartályában lévő hajtóanyagra. Az ok az volt, hogy az S-IVB-t az Apollo űrhajósok használják majd a Földtől való eltávolodásra a Hold felé vezető pályán. A mérnökök meg akarták nézni, hogy viselkedik a folyékony hidrogén a tartályban: egy helyben marad vagy erősen rázkódik. Az S-IVB tartályt 83 szenzorral látták el és két TV kamerával a folyadék viselkedésének a regisztrálására.

A küldetésen nem vett részt az Apollo egység (CSM), mert ez egy mérnöki repülés volt. Ez volt az első repülése egy új típusú műszeres egységnek, amely a Saturn rakétát irányítja az indításkor és az első indítása egy Saturn IB rakétának a 37B indítópadról.

[szerkesztés] Felkészülés

1966. tavaszán úgy döntöttek, hogy az AS-203-at az AS-202 előtt indítják, mert az AS-202 parancsnoki és műszaki egységét (CSM) nem sikerült időre legyártani. A Saturn IB rakéta S-IVB jelű, hidrogén-oxigén meghajtású fokozata 1966. április 6-án érkezett meg Cape Canaveral-be, az S-IB első fokozat hat nappal később, míg a szobányi navigációs komputert magában foglaló Műszeregység újabb két nappal később. Április 19. után a technikusok elkezdték a rakéta felállítását a 37B indítóállványra.